A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
második felesége szakolcai Papp Mária volt. (SziLY 1884. 100.) Bár a házasságkötés időpontját a forrás nem adja meg, de a házasságból született leány: románfalvi Farkas Kata 1678. febr. 20-i hügyei Farkas Adámmal megült lakodalma arra utal, hogy Farkas György és Papp Mária egybekelését az 1650-es évekbe kell helyeznünk. (uo.) 1664 elején veszi Farkas György feleségül ifj. Ráday András özvegyét, ordódi Ordó- dy Juditot (nemz.). (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 86. BOROSY 2001. 2267. SZLUHA 2006. 462.) 1671-ben azonban felesége már Szombathelyi Anna (fl678. márc. 12. Léva), hügyei Farkas Pál (*1594. febr. 17. Érsekújvár-fl665 SziLY 1884. 87.) lévai (1638- 1641) majd nógrádi alkapitány (1642-1663 SziLY 1884. 99. HAICZL1933. 60.) özvegye, a néhai Szombathelyi János előbb damásdi, majd drégelypalánki kapitány (1632 és 1635, Damásd: SNA ÚPA Arm. VIII. Lad. 4. Fasc. 6. No. 138. és uo. Arm. VII. Lad. 9. Fase. 1. No. 2.; 1640-től Drégelypalánkon: ÖStA KA Best. No. 1328. és ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 161. Konv. 1640. März f. 87-88.) és Bartakovics Mária leánya. (MOL P 638.11. cs. 6. t. 1671/f. 15.) Ez a negyedik házasságkötés valószínűleg 1670-ben történt, de Szombathelyi Anna özvegyként már 1665-től Léván élt. (SziLY 1884. 99.) 1688. aug. 16-án már Sárközi Máriát (nob) említik Farkas György feleségeként. (MOL A 57.19. köt. 469-470.) 1689. máj. 4-én Farkas György még életben van. (uo. 470.) ♦ Valószínűleg azonos azzal a Farkas Györggyel, akit 1644. okt. 10-én (talán fogolyként) Balogba vitet Wesselényi Ferenc füleki főkapitány. (SZILÁGYI 1880. 310.) 1646. ápr. 27-én Farkas György Forgách Adám elsőrendű udvari familiárisa (primarius aulae familiaris). (MOL P 638. 11. cs. 6. t. 1646/f. 1-2.) 1653. okt. 20-án még az 1642 elején kinevezett Csorgál János (fl654) a bujáki várparancsnok, általában al- kapitányi, néha kapitányi (supremus capitaneus) elnevezéssel. (JEDLICSKA 1910. 338. 348-349. PML IV. l-c/2. 1. d. 1653/No. 6. A kapitányi titulushoz: NML VIII. 701. 9. d. IV/4. Buják névleges (fő)kapitányi tiszte egyébként a vár birtokosait: az Esterhá- zyakat illeti.) 1654. aug. 23-án Farkas György már Bujákról ír levelet Koháry István szécsényi (fő)kapitánynak, de ekkor még nem ő a fiókvár parancsnoka (MOL X 1047. No. 263. - 40574. d.), hiszen a bujáki alkapitányi posztot 1655. ápr. 7-én nyeri el. (ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. Konv. 1655. Apr. f. 271-273.) 1657. novemberében (Szarka 2008. 208.), 1658. szept. 12-én (Borosy 1983. No. 505.) és 1660- ban (Szarka 2008. 330.) Farkas Györgyöt ugyancsak bujáki alkapitányként említik. 1659. szeptemberében Forgách Adám bányavidéki főkapitány a lemondott Liptay István szécsényi alkapitány helyére - Géczi Gábor és Ormándi Péter mellett - őt is javasolja szécsényi vicekapitánynak, ám végül Ormándi nyeri el a tisztséget. (ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 320/2. f. 236., f. 242. és ÖStA AVA FHKA HKA HFU rote Nr. 207. Konv. 1660. Jan. f. 283-284.) Farkas György egészen a bujáki vár 1663. évi feladásáig a véghely parancsnoka marad. Kiderül ez abból a tanúvallatásból, amelyet Zsoldos Miklós, a Királyi Tábla jegyzője végzett Farkas György számára a bujáki vár feladásának körülményeiről, 1664. febr. 1-én Zsolnán. Bujákot csak az összes jelentősebb nógrádi vár eleste/feladása után 1663 novemberében hagyta el őrsége. A vallomások szerint erre is a vitézek kényszerítették Farkas alkapitányt. (MOL E 199. 6. cs. III/4. t. No. 2. Kiadása: ILLÉSY 1893a. 246-249.) 1664. febr. 23-án a Turóc megyei Stubnyafürdőn (a kor kedvelt üdülőhelyén) tesz tanúvallomást, a nádornak Bene János volt nógrádi alispán kérésére kiadott parancsa nyomán. (MOL E 199. 9. cs. IV/4. t. No. 737.) Farkas Györgyöt 1665. jan. 18-án ajánlja Wesselényi Ferenc nádor az Udvari Haditanácsnak a lévai alkapitányi posztra [a súlyos beteg hügyei Far294
