A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
vű fia is feltűnik esküdt ülnökként, de ezek az adatok nem rá vonatkoznak, mivel a fiúnál mindig kiteszik az ifj. megjelölést.) 1665. febr. 23-án a Pest-Pilis-Solt vármegyei alispáni poszt egyik jelöltje, ám nem őt, hanem a seregszéki jegyzőkönyvben szintén szereplő Kutassy Györgyöt választják meg. (BOROSY 1983. No. 891. PML IV. l-c/2. 2. d. 1665/No. 21.) 1671. jún. 22-én az esztergomi érsek megbízottjaként vesz részt Nógrád vármegye porciójának (annona = repartíció) kivetésében. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 101.) ♦ 1652. szept. 17-én apósával: id. Ráday Andrással, illetve Semlé- ky Ádámmal és Jánossal együtt Pálffy Pál nádortól adományként királyi joggal megkapja a Solt megyei Kisharta, Nagyharta és (Kun)baracs pusztákat, valamint a Pest megyei Hártyán puszta felét. (A kelet a birtokbaiktatási parancsé: DERL C/64. 2b. 18. d. No. 1. Néhány vonatkozó későbbi tiltása: BOROSY 1983. No. 774. BOROSY 1984. No. 1107.1225.) 1655 után feleségén: Ráday Ilonán keresztül megörökli id. Ráday András Pest és Solt megyei pusztáinak egy részét. 1657-ben a Nógrád megyei Herencsényben említik jobbágyát. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37.) 1657-ben a Solt megyei Kisharta és Nagyharta puszták egyik birtokosa. (BOROSY 1983. No. 405.) 1659-ben Libercsey Mihállyal, Szalatnai Györggyel és Pozsgai/Szőcs Istvánnal együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként megkapja a Bács megyei Pervani- ca/Perbanica (Pemavicza), Rivica és Dionice birtokokat. (DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 23. Regeszta.) 1662. febr. 14-én Ráday Gáspárral és saját feleségével: Ráday Ilonával együtt Wesselényi Ferenc nádortól adományként megkapja a Jelenszkyektől 1652-ben megszerzett Heves és Nógrád megyei birtokokban lévő királyi jogot. (MOL A 57. 26. köt. 92-96.) 1663-ban Nagykőrös mezőváros Darvas Jánostól és Ráday Gáspártól veszi bérbe a Pest megyei Csév pusztát. (SZILÁDY-SZILÁGYI 1863. 1. köt. 318.) 1663. márc. 7-én Darvas János zálogba veszi Semléki János özvegyétől: Török Fruzsinától, illetve Szombathelyi Jánostól a Pest megyei Farkasd pusztában bírt részjószágaikat. (DERL C/64. 2b. 15. d. 6. t. No. 1-2.) 1666. aug. 30-án sógorával: Ráday Gáspárral együtt elzálogosítja a Pest megyei (Tápió)györgye és Félegyház pusztákban bírt részüket Fazekas Márton, János és András jászberényi nemeseknek. (DERL C/64. 2b. 57. d. 13. t. No. 11. Említi: KOCSIS 2005.122.) 1667-ben a Solt megyei Cebe, (Kun)baracs, Kisharta, illetve a Pest megyei Csév, Farkasd, Hártyán, Löb/ Leb, Nyáregyháza, Ráda, Tete és Vasad puszták (egyik) birtokosaként lép fel. (BOROSY 1984. No. 1307.) 1670-ben egy, a Nógrád megyei Nagykürtös (Vel'ky KrtíS, SK) határában lévő erdő birtokosa. (NML IV. 1. b. 1. d. 1670/No. 7.) 1670-1672-ben felesége révén Apc Heves megyei mezőváros egyik birtokosa. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 12. 162.) 1671-ben (szintén feleségén keresztül) a Nógrád megyei Fábiánfalva puszta egyik birtokosa. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 60. DERL C/64. 2b. 15. d. 5. t. No. 3.1674- ben pedig özvegye az egyik birtokos: uo. No. 2.) A Darvas család református a 17. században. (BÖSZÖRMÉNYI 1990. 3.) Egy adalék: Darvas János fia, ifj. Darvas János 1682-ben kuruc parancsnokként részt vesz a jezsuiták Gyöngyösről való kiűzésében. (Molnár 2005. 211.) Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában Darvas János 39 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között. (Ekkor ő a járás szolgabírája is.) Az 1661. évi összeírásban különös módon a losonci járás birtokos nemesei között tűnik fel, „Darvas" névalakban, összeg nélkül. - Mivel tudjuk, hogy Darvas János ekkor is a szécsényi járás szolgabírája volt, és a mellette megadott többi név is szécsényi nemesekhez tartozik, a bejegyzés valószínűleg téves, vagy nem tartozik szervesen az összeíráshoz. 286
