A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
(JT681 után) Felesége 1659-ben már biztosan Szécsényi Király Mihály (gyöngyös)pa- tai plébános (1650-1681) lánytestvére, a Szécsényben lakó Király Albert leánya: Király Ilona. 1659. febr. 21-én sógorával: Király Mihállyal és annak testvéreivel: Király Istvánnal, Györggyel és Andrással együtt ő is nemeslevelet kap, amelyet 1660-ban hirdetnek ki Heves-Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén. Csollak még sógora röviddel 1681. ápr. 9. után bekövetkezett halálakor is életben volt. Ő és „szolgája" (nem tudni, hogy azonos-e a seregszéki jegyzőkönyvben szereplő személlyel) resztvettek az elhunyt plébános javainak széthordásában. (Molnár 2005. 56-65.) ♦ Tiszteleti címzése alapján szécsényi végvári vitéz, és mivel „szolgáját", tehát beosztott lovaskatonáját említik, több lóval szolgáló szécsényi lovaskatonának kellett lennie. Erre enged következtetni az is, hogy 1661. máj. 22-én Ormándi Péter Csollak Pált mint a lovakhoz jól értő embert ajánlja lovak vásárlásához. (MOL X 1047. No. 787. - 40575. d.) Szécsény 1663. évi feladása után Fülekre kerül. Ugyan a füleki lovasság 1664 táján írott mustrajegyzékében nem szerepel, mégis egyértelmű, hogy füleki katona. 1664. ápr. 21-én Unger Márton füleki alkapitány arról értesíti Koháry Istvánt, hogy Csollak Pálért valamilyen fegyelmi vétség miatt elküldte „Varkocsot", és ha felhozzák, a kapitány parancsának megfelelően járnak el vele. (wo. No. 802.) Csór György (n, v) - Czór György- a szécsényi seregszék külső tagja (1651) F- bujáki strázsamester (1651) F (JT679) A legvalószínűbb feltételezés szerint a bujáki Csór családból származott, amelynek egy 1673-as tanúvallatás során több tagját is említik. (SZOMSZÉD 2000. 53.) A Csór név valószínűleg helynévi eredetű: a Cserhátsurány melletti, egykor a bujáki uradalomhoz tartozó Csór nevéből eredhet. (BOROVSZKY1911. 25.) A bujáki Csóróknak pedig minden bizonnyal köze van a pásztói Csór családhoz. (A család tagjai: HAUSEL 2000b. 35-36.) Lehetséges, hogy Csór György apja az a Csór Gáspár, aki 1630 körül és 1637-ben Esterházy Pál bányavidéki főkapitány-helyettes familiárisa, tisztartója. (BOROSY1998. No. 117. SZAKÁLY1997. 175. Itt hibás „Cser Gáspár" olvasattal. MERÉNYI 1905. 293.) 1669-ben Csór György felesége Horváth Kata (n). Ekkor Csór Györgyöt is nemesként említik. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 83.) ♦ 1659-ben Csór György bujáki lovashadnagy. (SZARKA 2008. 331. - hibás „Cser György" olvasattal.) 1669- ben lévai helyettes strázsamester. 1669-70-ben lévai porkoláb (castellanus), 1670- től pedig a lévai vár seregbírája egészen 1679-ben bekövetkezett haláláig. (PÁL- FFY 1995. 135-136. 229-230. Lévai seregbírói kinevezéséhez: BenczÉDI 1961. p. 172- 173.) 1654. jún. 4-én Bujákról értesíti Koháry István szécsényi (fő)kapitányt, hogy Ecseg mellett sikeresen rajtaütött egy portyázó török csapaton. (MOL X 7824. No. 12708. - C 1276. d.) 1655. márc. 28-án Bujákon kelt levelében beszámol Kohárynak Kis Marci több várból verbuvált portyázó csapatának sziráki hatalmaskodásáról, és fogságáról. (MOL X 7824. No. 12741. - C 1277. d.) 1655. jún. 10-én kelt levelében For- gách Adám közbenjár Koháry Istvánnal, hogy Csór György valamely sérelmét igazítsa el a seregszéken. (MOL X 7824. No. 7508. - C 1131. d.) ♦ 1655. jún. 22-én Wesselényi Ferenc nádor Csór Györgynek, illetve Csorgál Ferencnek és Horváth-Kisse- vics Györgynek adományozza a Csanád megyei Dedemszeg/Dedényszeg és Rábé (Rabe, SR) pusztákat. (BOROVSZKY 1896-1897. 2. köt. 131. 502. A rábéi iktatásnak azonban Szelényi János és Laszkári János ellentmondtak.) 1669. szept. 13-án Csór György 284
