A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Füzes, Karapár, (Kun)fehértó, Polgárdi (Polkárt), Rekettye és Telek pusztákra. (Az adomány gyenge regesztája: SziLÁDY-SziLÁGYI 1863. 2. köt. 364. A regesztában szereplő „Czéh" névalak hibás értelmezés következménye: uo. 369-370. Gyárfás 1885. 271-273. BOROVSZKY 1910. 2. köt. 406.) Cseh Mihály 1675. jan. 7-én már nincs életben, leányai tiltakoznak a Garamszentbenedeki Konvent előtt Hamar István Solt megyei birtokbaiktatása ellen. (uo. 352.) Esetleg rokona annak a Cseh Andrásnak, aki 1699. jan. 24-én volt kállói majd füleki vitézként fiával együtt I. Lipóttól címeres nemeslevelet kapott. (FORGON 1997. 154.) A két adat nem igazán vonatkozhat egy szőkébb családra, hiszen 1657-ben az adományosnak már nemesnek kellett lennie. Az azonosítás valószínű, a Cseh Andrással való rokonság azonban erősen bizonytalan. Cselők András - Cselők András- károsult (1656) 3- Kalocsa András és Pál János kecskeméti jobbágyok ménespásztora (1656) 3 Cseres Menyhártné - Cseres Menihartne- szécsényi kertje (1660) 79 Csikány Balázs - Csikani/Csikany Balas- a szécsényi seregszék belső tagja (1659-1661) 59, 66, 85, 98 Nógrád megyei, Csalár községből származó család sarja. Talán rokon az a Csikány Tamás és Csikány István, akik 1674. szept. 18-19-én zólyomi katonaként szerepelnek Pest-Pilis-Solt vármegyének a legtöbbet hatalmaskodó végvári vitézekről összeállított feketelistáján. (BOROSY 1984. No. 1694.) Valószínűleg a család következő generációját képviseli az a Csikány Miklós, aki 1678. júl. 4-én I. Lipóttól címeres nemeslevelet szerez, és aki a nógrádi nemesség 1684. jún. 28-án kelt mustrajegyzékében a szécsényi járás nemesei között szerepel. (NAGYIVÁN 3. köt. 164. BOROVSZKY 1911. 593. NML IV. 1/a. No. 4. p. 57.) ♦ A jegyzőkönyv vezetésének idején Csikány Balázs minden bizonnyal a szécsényi vár egyik tisztje, talán gyaloghadnagy. Nógrád vármegye 1658. évi nemesi összeírásában 15 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás félnemesei (seminobiles/agiles) között. Csima Gergely - Csima Gergely- megegyezése a seregszék előtt (1660) 75 (f i 666—1692) 1666. márc. 17-én feleségével: Cseres Annával, illetve gyermekeikkel: Mihállyal, Istvánnal, Jánossal és Erzsébettel együtt címeres nemeslevelet nyer, amely Nógrád vármegyében kerül kihirdetésre, és amelyet később Csima János és Márton gyöngyösi lakosok bemutatnak Heves vármegye 1724. évi nemességvizsgálatán. (OROSZ 1906. 53. Kempelen 1911-1932. 3. köt. 134-135.) Csima Gergely özvegye: Cseres Anna (nob), Csalári Pál özvegyével: Cseres Erzsébettel (nob) együtt 1692. aug. 21- én Pest-Pilis-Solt vármegye pesti közgyűlése előtt tiltakozik bizonyos pusztái elfoglalása miatt. (BOROSY 1985. No. 2575.) Csima valószínűleg pásztói származású volt, ezzel is magyarázható 1658. évi pásztói fellépése. Tudjuk, hogy a 18. században is élt Pász- tón egy Csima család. (HAUSEL 2000b. 32.) Valószínűleg rokon az a Csima Mihály is, akit 1685. nov. 16-án gyöngyösi plébánosként említenek. (NÉMETH 1991. 69.) ♦ Szécsényi lovaskatona, talán alhadnagy. 1653-ban Nagykőrös mezőváros egy pár csizmát 282
