A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
marad. Az ekkor már Pest-Pilis-Solt vármegye néven működő új közigazgatási egység dicatora azonban 1620. máj. 6. és 1621. febr. 20. között biztosan Garay Farkas. (MOL P 287. Ser. II. Fase. HH f. 124. 146.) Egy feltehetően 1621 elején végzett tanúvallatásban Budait Pest vármegye (Pest-Pilis-Solt vm) szolgabírájának és dicatorának nevezik. (Szilágyi 1879. 433.) 1622-ben Budai Pált említik Pest-Pilis-Solt vármegye dicatoraként. (SZAKÁLY 1981a. 239.) 1630-ban Budait szécsényi lakosként említik, a nógrádi végek sérelemlistájában szerepel egy „lovas szolgájának" török fogságba esése. (MERÉNYI 1897a. 449.) Budai 1635 előtt valamikor maga is hosszabb időre török fogságba esik. (JAKUS 1985b. 15. SZAKÁLY 1981a. 266.) 1635-ben Nagykőrös mezőváros 3 forint 20 dénárt adományoz Budai Pálnak sarcába. (SZILÁDY-SZILÁGYI1863.1. köt. 39.) Legkésőbb 1648-tól (vsz. már sokkal korábban) 1660-ig biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1648. szept. 23. MOL P 1981. 1. cs. f. 98-99. Utolsó adatunk: 1660. márc. 11. NML IV. 1. o/bb. Fase. 1. No. 4.) Párhuzamosan Pest-Pilis-Solt vármegyének is ülnöke, az éves számadásokat végző, illetve a követutasításokat megfogalmazó bizottságok rendszeres tagja. (Két konkrét említése ülnökként: 1630. Borosy 1998. No. 12.1654. nov. 26. HORVÁTH 1981. No. 140.1657. szept. 3. uo. No. 158.) 1655 és 1659 között biztosan Nógrád vármegye helyettes alispánja. (Első adatunk: 1655. szept. 19. Tóth 2001. No. 1400. Köztes adat: 1657. jún. 24. DERL C/64. 2b. 49. d. No. 37. Utolsó adatunk: 1659. jan. 10. A seregszéki jegyzőkönyvben. A tisztség azt jelenti, hogy Nógrád vármegye egyik idős és tekintélyes esküdt ülnökeként rendszeresen ő helyettesítette a távollévő alispánt.) 1659. júl. 10-én Pest-Pilis-Solt vármegye négy alispánjelöltjének egyike, de nem választják meg. (BOROSY 1983. No. 553.) 1618-ban Pest és Nógrád vármegyéknek a pozsonyi országgyűlésre küldött követe. 0AKUS 1985b. 13.) Az 1620-as évektől a váci püspökség számos településének tizedét bérli. (uo. 15.) Pest- Pilis-Solt vármegye egyik legelismertebb ügyvédje, számos egyházi hatóság és település nevében is eljár. Egy ideig Telegdy János kalocsai érsek jószágigazgatója („gondviselője"). (uo 17.) 1641 és 1643 között a váci püspökség állandó ügyvédje. (SZARKA 2008. 134.) 1643 tavaszán Hosszútóthy László választott váradi püspök és szepesi prépost neki adja bérbe Pest és Nógrád megyei jószágainak: Kerepesnek, Szadának, Veresegyházának illetve Lőrincinek minden jövedelmét, és őt bízza meg azok rendezésével, emiatt konfliktusba kerül mind a helységek korábbi bérlőjével: hügyei Farkas Pál nógrádi alkapitánnyal, mind pedig a püspök hódoltsági jószágainak korábbi kezelőjével: Rosnyai Jánossal. (PML IV. 1-f. 1. d. 1. t. f. 8-11. SZAKÁLY 1997. 194-195.) I. Rákóczi György erdélyi fejedelem magyarországi hadjárata idején, 1644. aug. 10. körül Esterházy Miklós nádor parancsára Liptay István szécsényi alkapitány letartóztatja, vejé- vel: Wattay Pállal és Ambrus Györggyel együtt, valószínűleg azzal a váddal, hogy át akarják játszani a Rákóczi csapatai által egyszer már elfoglalt várat a fejedelem kezére. Gyarmaton, később Érsekújváron, végül pedig Semptén (Sintava SK) az Esterházyak kastélyában mintegy két hónapot töltenek szigorú őrizet alatt. Szabadon bocsátják őket, de Budai ingóságaiban Liptay és katonái fosztogatása miatt mintegy háromezer forint kár keletkezik. (Budai csak 1656. októberében indít pert Liptay ellen. P. KÖNIG 1931. 146. JAKUS 1987b. 33-34. - a két munkában számos félreértéssel. MOL P 449. 2. cs. III. Fasc. No. 28a.) 1648 végén és 1650 szeptemberében az óbudai (pozsonyi) kla- rissza apácák ceglédi jószágának tiszttartójaként szerepel. (OPPEL 1908. 99. 101. 1652. febr. 20-án már Bott János a tiszttartó: uo. 133-34.) 1650-ben konfliktusba kerül a hódoltsági Szeged várossal, amely nem fizetett neki bért a kiskunsági Tázlár puszta 278
