A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Bozsik Pál (st coll.) - Paulus Bozik, Bozik Pál- alperes (1660) 74- iratos szécsényi lovaskatona (1660) 74- fia: Bozsik Antal (1660) 74 1647-ben Bozsik Pál (a) már szécsényi iratos lovaskatona. A forrásból kiderül, hogy néhány évvel korábban bérbe vette Bicskei Gáspártól a Pest megyei (Tápió)bicske pusztát, hogy azon ménesét legeltesse, ám a huszonöt lóból álló ménest Czikó/Csikó (?) Ferenc szolgáival elhajtotta. A hatalmaskodás miatt Bicskei pert indított Czikó ellen. A per előbb a vármegye, majd fellebbezés útján Pálffy Pál országbíró elé került, aki Czikót ötven forint megfizetésére kötelezte. Az országbíró levelében kéri a vármegyét, hogy ezek után fizettesse meg Bozsik kárát Bicskeivel. (Borosy 1998. No. 37.) Budai Bornemisza Bolgár Pál (n, v/ nemz, v) 1656-1659 - Budai/Budaj/Bu- day/Buday Pal/Pál/Páll, Buday Bornemisza Bolgár Pál-a szécsényi seregszék külső tagja (1659-1661) 54, 61-62, 64, 66-67, 74, 76, 82, 84-85, 88-90, 92-93, 96- felperes (1656,1658,1660) 9, 51, 91- a gyöngyöspataiak nevében eljár a seregszék előtt (1658) 51- a kiskunhalasiak nevében tiltakozik a seregszék előtt (1659) 72- tiltakozása a seregszék előtt (1660) 94- Nógrád vármegye helyettes alispánja (1659) 54- Kardos András szolnoki rabért adott hitlevele (1660) 91- rác jobbágyainak elhurcolása (1656) 9- szoknyának való posztót bír zálogban (1657) 35- Szabó András hitelezője (1659) 54 (*1586 körül-fl661 febr. vagy márc.) Bolgár származású család sarja, amelynek eredeti neve Süve volt, és a 15. században menekült az oszmán hódítás elől Bács megyébe, majd Budára. A Bolgár család törzsbirtoka a Pilis megyei Rozssziget, más néven Bolgárfölde. Bolgár Dániel fia. Budai Bornemisza Bolgár Pál 1612-1613 táján veszi feleségül Toldy Mihály nagyobbik leányát, Toldy Katát (fl647 körül), Kovács Demeter özvegyét. (1610. jan. 26-án Kovács Demeter még életben van. BOROSY 1998. No. 5.) 1650 körül újraházasodik, második felesége Fridrich Zsuzsanna. Első házasságából két leánya születik, a nagyobbik: Anna Wattay Pál felesége lesz, a kisebbik: Sára pedig előbb Földváry Jánosé, majd megözvegyülése után Géczi Gáboré. (Jakus 1985b. 11. 23-24. NagyiváN 2. köt. 183-184.) Budai Bornemisza 1661. jan. 21-én végrendelkezik, és valamivel később, február második, vagy március első felében meghal. (BELITZKY 1972. 202. és JAKUS 1985b. 17. A végrendelet szövege: uo. 28-29. A Budai örököseinek megállapodása a végrendelet végrehajtásáról: 1661. márc. 14. Szécsény NML IV. 1. b. 1. d. 1661/No. 3.) ♦ Budai Bornemisza Bolgár Pál 1612-1618-ban biztosan Pest vármegye szolgabírája, Szécsényben lakik. 1619-ben Pilis vármegye királyi dicatora lesz, Vácra költözik. 1620 novemberében, Vác török kézre kerülése után visszatér Szécsénybe. (JAKUS 1985b. 12-14. SZAKÁLY 2001. 444. Az utolsó szolgabírói adat: 1618. okt. 27. BOROSY 2001. 13.) Jakus Lajos úgy tudja, hogy az 1620-as években is Pilis vármegye dicatora 277
