A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
méti származású. (A végrendelet szövege: NÉMETH 1991. 68-70.) Férjének: Héder Borbély Mihálynak 1681-ben bekövetkezett halála után sikeresen folytatja annak üzleti tevékenységét és ingatlanügyleteit. 1681. dec. 27-én örökjogon megszerzi a Nádudvariaknak a (gyöngyös)püspöki-i Hidas-malomban lévő negyedrészét amelyet zálogjogon már korábban is bírt. (uo. 51.) 1682. ápr. 2-án a Dely családtól egy további malomrészt vásárol (Gyöngyös)püspökiben. (uo. 71.) 1685-ben tett végrendelete szerint a férjétől örökölt ingatlanokon (a gyöngyösi házon [előtte két bolthelységgel], szőlőkön és malomrészeken) kívül (Gyöngyös)halászon három zálogos házhellyel, illetve Gyöngyös mellett szántóföldekkel is rendelkezik, és Benén övé egy e- gész malom. Református, végrendeletében több ingatlant is a gyöngyösi református egyháznak hagy. (uo. 68-70.) Borbély Mihály ld. Héder Borbély Mihály Borbély Tamás (n, v coll.) - Borbeli/Borbely/Borbély Tamas/Tamás- a szécsényi seregszék külső tagja (1659-1661) 64, 67, 84, 89, 92-93, 98- szécsényi házának építésére a seregbíró előtt engedélyt kap (1660) 81 (*1609 körül-fl676 után) Pontosan nem azonosítható nemesi család tagja. 1659-ben és 1669-ben is Szabó Anna (n) a felesége. (DERL C/64. 2b. 17. d. 7. t. No. 6. illetve 49. d. No. 27.) 1668. jan. 2-án Bécsben kelt levelében Herencsényi Mátyás a „sógorának" nevezi Borbély Tamást, amit a levél alapján valószínűleg a szűkebb jelentés szerint kell értelmeznünk. (MOL X 1047. No. 816. - 40575. d. Egy másik levél a rokoni kapcsolathoz: MOL X 7824. No. 7519. C 1131. d.) Egy 1668. dec. 13-án tartott füle- ki tanúvallatásban kb. 59 éves nemes személyként említik. (ANDJC Fd. 27. 39. cs. (II/3.) f. 53.) ♦ 1654 és 1666 között biztosan Nógrád vármegye esküdt ülnöke. (Első adatunk: 1654. máj. 11-12. TÓTH 2001. No. 1268. Köztes adat: 1656. nov. 28. DERL C/64. 2b. 41. d. 9. t. No. 33. Utolsó adatunk: 1666. jan. TI. NML IV. 11/1. Fase. I. No. 8.) 1651-ben özvegy Szakály Pálné Géczi Ilona Szécsényben tett végrendeletének egyik tanúja. (NML XIV. 3. D/l. f. 1548-1549.) 1656-ban említik, hogy Szécsényben lakik. (DERL C/64. 2b. 52. d. 1. t. No. 78.) 1661. jan. 21-én Budai Bornemisza Bolgár Pál Szécsényben tett végrendeletének egyik tanúja. (JAKUS 1985b. 29.) 1668-1669-ben már füleki lakosként tűnik fel. (MOL X 1047. No. 816. - 40575. d. és DERL C/64. 2b. 49. d. No. 27.) 1671. júl. 8-án egy füleki bevallás tanúja „szécsényi Barbély Tamás" néven. (MOL P 1981. 1. cs. f. 190.) 1676. jan. 21-én a füleki seregszék tagja, valószínűleg civilként. (MOL X 7824. No. 6431. - C 1086. d.) ♦ 1659. jún. 23-án nyolc évre zálogba vesz Jánossy Margittól és annak fiától: Dorogffy Istvántól egy jobbágyot a Nógrád megyei Szécsényhalásziban. (DERL C/64. 2b. 17. d. 7. t. No. 6.) 1669. jan. 2- án zálogba vesz Gocsith Károlyi Máriától, és annak öccsétől: ifj. Gocsith Károlyi Lászlótól egy egész házhelyes jobbágycsaládot a Nógrád megyei (Nagy)pöstényben. (DERL C/64. 2b. 49. d. No. 27.) 1672. ápr. 4-én füleki lakos, Nógrád vármegye törvényszéke előtt említik, hogy 1672 előtt néhány évvel Kis Pétertől (e) zálogba vett 360 forintért egy birtokrészt a Nógrád megyei Gécen. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 160.) Mivel a református Budai Bornemisza Bolgár Pál végrendeletének egyik tanúja, több más protestáns nemes mellett, ezért valószínűleg maga is református. Nógrád vármegye 1658. évi összeírásában 15 dénáros összeggel szerepel, a szécsényi járás birtokos nemesei között, közvetlenül Borbély János után, valószínűleg rokonok. 275
