A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
György 1656. júl. 2-án Gács várában veszi feleségül a kötetünkben szereplő (ifj.) Li- bercsey Mihály leányát, Libercsey Zsuzsannát (*1641). (MOL P 481. 3. cs. Fase. IV. No. 14.), aki férjét túlélve még 1696-ban is életben van. (MOL A 57. 24. köt. 261-263.) Bezzegh György öccse: Bezzegh István (fi684) több más Pest-Pilis-Solt, Heves-Kül- ső-Szolnok illetve Zólyom vármegyei tisztség betöltése után 1679-től 1684-ig Nóg- rád vármegye alispánja volt. (NAGYIVÁN 2. köt. 90. - ellenőrzött adat.) Bezzegh Györgyöt 1687-ben kivégezték (ld. lejjebb) ♦ 1656-tól 1670/1671-ig Nógrád vármegye jegyzője. (Első adatunk: 1657. jún. 4. NML XIV. 3. D/5. No. 31. Elődje: Madách János azonban már 1656. aug. 14-én leköszönt. TÓTH 2001. No. 1486. Utolsó adatunk: 1670. jún. 17. DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 14.) 1670 második felében folyamatosan távollévőként tüntetik fel Nógrád vármegye közgyűlésein. 1671. febr. 17-én pedig már a jegyzői tiszt üresedése kapcsán hoznak határozatot. (NML IV. 1/a. No. 3. p. 68.) Formálisan csak 1671. máj. 11-én váltja fel Nógrád vármegyei jegyzői posztján Dúló György (e). (uo. p. 85.) Közvetett adatokból úgy tűnik, hogy Bezzegh már 1658. ápr. 11-én is Pest-Pilis-Solt vármegye esküdt ülnöke, és későbbi bizottsági tagságai is erre utalnak (BOROSY1983. No. 468. ill. 576. 673. etc.), érdekes, hogy a tisztbe álláskor szokásos hivatali esküt ülnökként csak 1668. aug. 30-án teszi le. (BOROSY 1984. No. 1288.) Libercsey Ferenc 1661. szept. 11-én bekövetkezett halála után mintegy egy hónapig Pest-Pilis-Solt ill. Heves-Külső-Szolnok vármegyék helyettes jegyzője. 1663. febr. 22-23-án és 1667. ápr. 27-én Heves-Külső-Szolnok vármegye tisztújító székein ő az egyik alispánjelölt, ám egyik alkalommal sem őt választják meg. (SZEDERKÉNYI 1891. 295-296.) 1668. júl. 11-én megerősítik Heves-Külső-Szolnok vármegye esküdt ülnökeként. (SZEDERKÉNYI 1891. 296.) 1669. aug. 22-én választják meg Heves-Külső-Szolnok, 1669. szept. 15-én pedig Pest-Pilis-Solt vármegye rendes jegyzőjévé. (SZEDERKÉNYI 1891. 297. BOROSY 1984. No. 1369. A két tisztség az időszakban rendszerint összekapcsolódik.) Mindkét poszton a hevesi alispánná megválasztott Mocsáry Ferencet váltja. (Nagy Iván adata, amely szerint Bezzegh György már 1666-1667-ben is Heves-Külső-Szolnok vármegye jegyzője lett volna, téves. Nagy 1874. 371.) Ennek megfelelően [1670] júl. 14-én Bezzegh Györgyöt Pest-Pilis- Solt illetve Heves-Külső-Szolnok vármegyék esküdt jegyzőjeként említik. (MOL P 481. 3. cs. Fase. V. No. 12.) Feltehetően mindkét tisztséget 1671 tavaszáig tölti be. (Heves-Külső-Szolnokban 1671. márc. 2-én váltja Soldos Miklós. SZEDERKÉNYI 1891. 311. Pest-Pilis-Solt vármegyében nem maradt fenn a jegyzőkönyvi bejegyzés, de valószínűleg ekkoriban lép Bezzegh helyébe Czingely János.) 1675. jún. 29-én Bezzegh György a Balassa Imrétől elkobzott divényi jószág felügyelője (inspector bonorum Di- vinensium) és nógrádi tizedarendator. (DERL C/64. 2c. 81. d. 4. t. No. 32.) 1676. márc. 27-én (SZARKA 2008. 170.), 1676. ápr. 13-án (BOROSY 1984. No. 1776.) és 1677. nov. 25-én (NML IV. 1. o/ ff. 1. cs. No. 5.) is a divényi kamarai javak felügyelőjeként {inspector/praefectus bonorum fiscalium Diviniensium) szerepel. A divényi uradalom számos általa készített urbáriumának egyikéből kiderül, hogy még 1680-ban is betölti a tisztséget, igaz 1678-tól csak az uradalom kamarai kezelésben maradó részére terjed ki hatásköre. (MOL E 156. UC 84:94 (a) 28.) 1679-1682/83-ban Zólyom vármegye alispánja. (Első adatunk: 1679. júl. 1. MOL A 57.16. köt. 735. A kivonatban hibás „Beztek" névalakkal. Egy köztes adat: 1680. márc. 24. DERL C/64. 2b. 32. d. 6. t. No. 19. Utolsó adatunk: 1681. febr. 13. MOL A 57. 17. köt. 150. és NAGYIVÁN 2. köt. 91. PESTY 1874. 582.) A történeti háttér alapján feltételezhető, hogy 1683 közepén váltot270
