A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)
Személynévmutató – életrajzi adattár
Személynévmutató - életrajzi adattár Elöljáróban. Jelen személynévmutató nem az egész könyv mutatója, hanem csak a seregszéki jegyzőkönyvé, illetve a függelékként közölt seregszéki ítéletlevélé. Nem egyszerű névmutató, mert a források adatain kívül szakirodalmi és levéltári kutatások eredményeivel is kiegészítettük, hogy ezzel a jegyzőkönyvben szereplő személyek pályáját, életét és működését jobban megvilágítsuk. Eredetileg nem klasszikus életrajzi adattárnak szántuk, hanem „okos" névmutatónak, de el kell ismerjük hogy a végeredmény mégis adattár lett. Az egyes tételek szerkezete a következő. A baloldalon, hosszú kötőjel előtt, vastag kiemeléssel mindig a személy modernizált nevét találjuk. Ennek megállapítása során leginkább Kázmér Miklós nagy névtörténeti adattárára támaszkodtunk. (KÁZMÉR 1993.) Általában az i-s végződésű alakokat részesítettük előnyben, ám a hagyományos formában rögzült nemesi családneveket (pl. Ráday, Soós, és nem Rádai, Sós) mi is régies formára írtuk át. Amennyiben a személy több különböző vezetéknévvel szerepel a forrásban, akkor / jellel elválasztva mindezeket feltüntettük (pl. Nagy/Csordás Mihály), és erre vonatkozóan a mutató megfelelő helyen utalót helyeztünk el. Az ismeretlen keresztnevű személyek pontos nevét külső adatok segítségével igyekeztünk meghatározni, ilyen esetben a rekonstruált keresztnevet mindig szögletes zárójelbe tettük. Ha a személy nemes volt, és ismertük nemesi előnevét, dőlt zárójelben vastagon szedve azt is feltüntettük. (Az elő- név azonban több esetben csak forrásunk keletkezését követően jelent meg.) A nemesi előnév után a forrásban felbukkanó néhány főnemesnél szintén vastagon szedve feltüntettük főnemesi címét is (báró, gróf). A szorosan a névhez tartozó adatok után kerek zárójelben az adott embernek a seregszéki jegyzőkönyvben/ítéletlevélben szereplő tiszteleti címzése szerepel, amely lehet csak őt illető, és lehet olyan, amely egy, a kérdéses személyt is tartalmazó csoportra vonatkozik. Ha több tiszteleti címzése is volt, ezeket egymás után, egymástól / jellel elkülönítve tüntettük fel, előbb az egyénieket, azután a kollektiveket (collectivum - rövidítése: coll.), ezeken belül pedig előbb a magyar címzéseket, majd a latin nyelvűeket. A több személyre vonatkozó jelzőket természetesen csak nagy körültekintéssel érdemes használni. (A tiszteleti címzések rövidítéseinek listáját és jelentését jelen bevezető után soroljuk fel.) A hosszú kötőjel után következnek a személynek a forrásban szereplő névalakjai, ragozatlanul, dőlt betűvel, előbb a latin nyelvűek, azután a magyarok, vesszővel elválasztva. Ha több magyar nyelvű névalak fordult elő, azokat is vesszővel tagoltuk. Az egyes névalakokon belül a vezetéknév és a keresztnév variánsait / jellel elválasztva írtuk le. Itt kell meg252
