A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Pálffy Géza: A szécsényi seregszék eddig ismeretlen jegyzőkönyve (1656–1661) - „Végvári mikrotörténet": a szécsényi seregszék jegyzőkönyve

komáromi főkapitánynak (1651-1664) és Zrínyi Miklós horvát-szlavón bánnak (1648-1664) ismételten megtiltotta a törökök elleni portyázást.38

A budai és egri pasáknak valóban volt okuk panaszra, miként a keresztény fél főtisztjeinek is. A rendszeres tilalmak ellenére az 1650-es évek második felében a Habsburg Monarchia és az Oszmán Birodalom magyarországi frontvidékének az Ipoly folyótól délre fekvő területén egyáltalán nem honolt tartós béke.39 Sőt a fennmaradt török és magyar panaszlevelek,40 valamint más forrásadatok alapján a seregszéki jegyzőkönyv keletkezésének évtizedében alig volt olyan esztendő, amelyben egyik vagy másik fél ne vezetett volna az ellenség országrészébe egy-egy olyan nagyobb akciót, amely azután ne kapott volna országos visszhangot vagy ne váltott volna ki kisebb- nagyobb diplomáciai bonyodalmat. Hogy csak néhány olyan szécsényi példát említsünk, amellyel a bécsi udvar hadvezetése is foglalkozott. Az 1651. decemberi, Szécsény alá vezetett török portyát41 a következő esztendő tavaszán még nagyobb követte: május folyamán az oszmánok felégették a szécsényi végvárváros külvárosát (miként ezt 1647 előtt kétszer is megtették),42 így a Haditanács - Koháry István (fő)kapitány javaslatának megfelelően - 1000 forintot kért a Magyar Kamarától a helyreállítási munkálatokra.43 A szomorú esetnek azonban volt egy „szépséghibája": az 1652. májusi török portya ugyanis a szécsényi végváriak márciusi sikeres akciójának (60 török halott és 50 fogoly) a megtorlása volt. A márciusi támadást viszont a keresztény katonák 1651 végén fogságba esett katonatársaik Konstantinápolyba hurcolásán, valamint feleségeik és gyerekeik eladásán felháborodva indították 44

38 Forgáchnak, Puchheimnek és Zrínyinek: „Per halttung guetter disciplin auf denen gräniczen und einstellung der straiffereyen gegen den Türckhen, darüber sich der vesir zu Ofen beklagt." ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 312. f. 214. (1655. szept. 11.)

39 A 17. század első felében hasonló dunántúli helyzetre - elsősorban a török kártételekre összepontosítva - újabban összegző jelleggel ld. ILLIK 2010.

40 Az előbbiekre néhány példa: IZSÉPY1962.

41 ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 303. 1652. f. 18. (Forgách Ádám 1652. jan. 1-én, 3-án és 4-én kelt jelentései a Haditanácshoz.)

42 MOL P 287. Ser. II. Fase. HH. f. 285. (1651)

43 „Stephanus Kohari pro Verschaffung lmf. bey Hungarischen Cammer zu reparierung der verbrendten vorstatt zu Szechin. B.: Ad inclytam Cameram Aulicam mit fr. recommendation zuegeben, ob sie auf beischaffung dises Verlags unbeschwerdt gedenckhen wolte, weil Ihrer Kayserlichen Mayestät an Widererhebung und erhaltung dises von den Türckhen abgebrandten gräniczhauß vilgelegen ist, und grosser schadt darbey geschehen." ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 303. 1652. f. 147-148. (1652. máj.) és „Kohari per 1000 f. ad reparandum suburbium Szecheniense." uo. f. 156.

44 Koháry portyáról írott jelentésének kivonata: MOL P 287. Ser. II. Fase. HH. f. 295. 1652. márc. 14., Szécsény, ill. „Kohari relation auß Setschin wegen aines straiffs wider die Türckhen." ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 303. f. 104. (1652. márc.)

23