A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

tenetur tertiomet jurare /a jelen időpontban semmilyen tanúvallatási jelentést nem mutatott be, ezért (a Hármaskönyv) második részének 32. címe alapján az alpe­res köteles tizenöt napon belül harmadmagával esküt tenni/, melyet ha cseleke- szik, simpliciter absolváltatik ab impetitione domini A., alioquin convinci­tur in acquisitione domini A. I / teljességgel felmentik a felperes úr keresete alól, máskülönben az alperest elítélik a felperes úr keresetében. /. A. agit gratias deliberatione dominorum judicum et petit deliberationi123 [!] satisfieri per dominum magistratum. /A felperes köszönetét mond a bíró urak ítéletéért, és kéri, hogy a főtiszt gondoskodjon annak végrehajtásáról./ Tertia levata causa / CXLV./ Ad instantiam domini A. contra et adversus I., videlicet Georgium Szabó aliter Orratlan, cum solita proclamatione praemissa cupit actionem suam produci et perlegi, juxta quoque istius contenta ipsum I. convinci. / Felvétetett a harmadik per a felperes úr kérésére az alperessel, tudniillik Szabó másként Orratlan Györggyel szemben. (A felperes fél) a szokott előrebocsátott tilta­kozás után azt kívánja, hogy mutassák be keresetét, és olvassák fel, és annak tartal­ma alapján az alperest ítéljék el./ I. proclamatus non comparuit. /A kikiáltott alperes nem jelent meg./ Levata causa / CXLVL/ strenui Alberti Harangozó veluti A. contra et adversus strenuum Stephanum Kis, ratione et praetextu in actione paulo post producenda, fuis­sent [!]124 denotata, mota et suscitata. Pro A. egregius Paulus Némethy legi­timus ejusdem procurator cum nostris, et cum generali protestatione et re­servata facultate sua procuratoria cupit eundem I. ad comparendum legiti­me proclamari. Quo proclamato et nec per se, nec per suum legitimum pro­két fél által tanúkat felvonultató tanúvallatás (communis inquisitio) után minden esetben perdöntő eskünek kell következnie. Ezt az esküt pedig a bíróság annak ítéli meg, akinek az igazát megítélése szerint a tanúvallomások inkább igazolták. Az alapelvet finomító és magyarázó számos kitétel között szerepel az is, hogy ha a felperes elmulasztja a tanúvallatási jelentés bemutatását, akkor automatikusan az alperes fél kapja meg a perdöntő esküt. „10. §. Egyéb kisebb ügyekben, ahol a felperes semmiféle vallatólevelet nem adott elő, az alperes mindenkor nemes harmadmagával, adóssági vagy kölcsönkereset esetében pedig, midőn a felperes semmi elfogadható bizonyítékot nem tud felmutatni, az alperes vagy a perbe hí­vott fél egyedül a saját személyében fog esküt tenni." (WERBŐCZY 1990. 364-368.) 123 Helyesen „deliberationi" lenne. 124 Helyesen „fuisset" lenne. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom