A szécsényi seregszék jegyzőkönyve 1656–1661 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 59. (Salgótarján, 2010)

Forrásközlés

Fejér Istvánnak és Jakus Mártonnak, a kegyelmes fejedelem úr, Magyarország nádora: Wesselényi Ferenc árokszállási jobbágyainak mint felpereseknek Gulyás másként Kemencei Albert és Nagy másként Pille György közönséges latrokkal mint alperesekkel szénben bizonyos - az alább bemutatásra kerülő keresetben avagy kérvényben leírt - emberölés miatt indított pere. A felperesek képviseletében (megjelenik) törvényes ügyvédjük, nemes Némethy Pál, a seregszék által kiállított ügyvédvalló levéllel, általános jogfenntartó nyilatkozattal megtartván magának ügyvédi szabadságát a jelen per minden tartozékában, előadni, javasolni és vitatkozni. Bemutatja a mondott felperesek által küldött, már említett kérvényt, amely 1658. jan. 31-én kelt Árokszálláson, és amelyből egyértelműen kiviláglik az alperesek latorsága. Azt kívánja, hogy az alpereseket az 1622. évi 53., iletve az 1638. évi 60. törvénycikke, valamint a (Hármaskönyv) első részének 25 címe alapján marasztalják és ítéljék el./59

Az actióban specificált Kemencei Albert azzal menti magát, hogy valamiket allegálnak ellene, mindazokban őneki semmi vítke nincsen, és hogy ő se ládát nem tört, se embert nem ölt és nem is vagdalt, és sőt inkább őtet mint ártatlant mód nélkül verték és hozták is föl az parasztemberek.

Az másik, úgy mint Pille Gyurka hasonlóképpen tagadja mindazokat, vala- melyeket reá írnak az árokszállásiak, excepto hoc: oretenus fateálja azt, hogy ár- mányosoknak szidta őket, mondván: „miért öltétek meg az hajdúkat?"

Procurator praetactorum A. praemissa protestatione dicit: /Az említett felperesek ügyvédje előrebocsátott tiltakozás után (a következőket) mondja:/ Rész szerint az patrált malefactorságot nem tagadván nem kívántatnék bizonság ez dologban, mindazonáltal az producált autenticum bizonságokat kívánja rumináltatni, és az följebb inserált articulusoknak continentiája szerint con- vincáltatni az I.-ket.

nek a királyi felség adományozása alá, hanem az ilyenek csak fejvesztéssel, ugyanis a tolvajok bitóval, a rablók karóbahúzással vagy kerékbetöréssel, a többiek pedig pallossal, tudniillik vétkök mértéke szerint lakóinak és fenyíttetnek..." (Werbőczy 1990. 86-87.)

59 Az 1622. évi 53. te. Címe: A véghelyek kapitányai a földesurak jobbágyait az ingyen munkákon kívül más munkákra ne kényszerítsék, az őrséghez tartozók pedig a bántalmazásoktól és háborgatásoktól tartózkodjanak. Az ellenkezőleg cselekvőkre büntetést szabnak. (Ne capitanei confiniorum colonos dominorum ultra gratuitos labores ad alias operas cogant, praesidiarii autem ab injuriis et molestiis abstineant. Poena in contrafacientes statuta.) A törvénycikk a gonosztevő katonák megbüntetését elmulasztó végvári kapitányokat a gonosztevők pártfogóinak büntetésével fenyegeti. (CJH 1608-1657. 220-221.) Az 1638. évi 60. te. Címe: A közönséges gonosztevők iránt nyomozás, letartóztatás és eljárás előírása. (Inquisitionis in publicos malefactores modus et processus praescribitur.) - Ez utóbbi törvénycikk egyébként a vármegyei büntetőeljárásra vonatkozik. (uo. 402-403.)

108