1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

talmakat nem a történeti érvek (ezeréves ruszin-magyar együttélés, a csehszlovák kormány által elmulasztott autonómia, a „leghűségesebb nemzet" toposza)" fogják a visszacsatolás elfogadására bírni, hanem a „modern" gazdasági és politikai földrajzi érvek, amelyek korrigálják az etnikai határtervezés egyoldalúságát.31

Sztercso szerint október 9-ről 10-ére virradóra került sor a rongyos gárda első „betörésére" Borzsovánál.32 Grendzsa-Donszkij a következőket írta a naplójába október 11-én: „Tegnap reggel 4 órakor megjelentek vidékünkön a magyar terroristák." A benei állomás mellett ekrazittal megrongálták a borzsovai vasúti hidat, megölték az őrségben álló katonát, megverték az állomásfőnököt. A Magyar Rádióban azt mondták be, hogy helyi felkelők voltak az elkövetők.33 Ormos Mária szerint Imrédy Béla miniszterelnök szeptember 29-én elvi beleegyezését adta a szabadcsapatok bevetésébe, október 2-án Kozma Miklósra bízta az akció „politikai vezetését", a katonai irányítás a VKF-re tartozott. Október 5-én született meg a kormányhatározat, azonban október 9-én még mindig nem volt meg Imrédy hozzájárulása az akció elkezdéséhez.34 Az Ungváron megjelenő Kárpáti Magyar Hírlap így fogalmazott a „terrorakciókkal" kapcsolatban, melyek miatt „tűrhetetlenek a közállapotok": „az Orosz Nemzeti Tanács úgy döntött, hogy „a tarthatatlan állapotokra való tekintettel a magyar csapatokat behívja Husztra és a terrorakciókkal szemben a magyar katonaságtól kér védelmet."35 A lap többször cikkezett „ismeretlenek" által végrehajtott akciókról, pl. „felrobbantották a kőrösmezei vasúti hidat".36

Bródy kormányának egyik tagja volt Fenczik István, aki alapításától, 1923- tól elnöke volt a Duchnovics Társaságnak, több lapot is szerkesztett, 1935-től a prágai parlament képviselője volt. Bródy miniszterelnök többek között azzal bízta meg, hogy a szlovák autonóm kormánnyal tárgyaljon a Szlovákia és Kárpátalja közti határról. Fenczik követelése, hogy Eperjest csatolják Kárpátaljához, lehetetlenné tette a tárgyalást. Már szeptemberben elkezdte szervezni „a feketeinges kárpátorosz fasiszták" egyesületét: „Munkácstól Kamcsatkáig az oroszság egységes s az itt élő oroszok nemzeti újjászületésükben végét vetik a csehesítésnek és az ukrajinizálásnak."37 A feketeingesek „terrorista" osztagaiba bevontak helyi cserkészeket is, szerepük a riadalomkeltés, a provoká31 Ablonczy Balázs: Teleki Pál. Budapest, Osiris, 2005. 395.

32 Idézi: Béréin, i. m. 144.

33 1 peH;i/Ka-HoHci,Ki/m, i. m. Hacraua nepina. 3 bcjimkux hhíb KapnaTCbKo'i yicpamw.

34 Ormos Mária: Egy magyar médiavezér: Kozma Miklós. Pokoljárás a médiában és a politikában (1919-1941). II. k. Budapest, PolgArt, 2000. 559-562.

35 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. november 22.

36 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. december 14.

37 Kárpáti Magyar Hírlap, 1938. október 25.

92