1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Fedinec Csilla: Az első bécsi döntés – ukrán nézőpontból

és a magyar elvárásoknak megfelelően úgy vélte, hogy a terület sorsáról népszavazásnak kell döntenie. Október 21-én az Első Központi Ukrán Nemzeti Tanács kiáltványban tiltakozott Bródy elképzelése ellen, hogy Kárpátalját népszavazás útján terelje Magyarország fennhatósága alá. A kiáltvány előkészítésében részt vett Avgusztin Volosin is, de személyesen nem írta alá. Később azt mondta, hogy azért nem, mert Bródy kabinetjének tagjaként etikátlan lett volna megtenni.19 Október 26-án Bródyt hazaárulás vádjával letartóztatták, a cseh-szlovák kormány vele együtt lemondatta többek között Fenczik István minisztert is.

Mikola Vehes, az időszak egyik jeles szakértője azt mondja, hogy nem volt meglepetés Bródy miniszterelnöki kinevezése, hiszen pártja minden parlamenti választás alkalmával erős pozíciókat szerzett.20 Bukását elsősorban nem az okozta, hogy ekkor fedezték volna fel a Magyarországgal való kapcsolatait, hiszen pártelnökként évek óta megfigyelés alatt tartották, hanem a népszavazás nyílt követelése: kormányának harmadik, utolsó ülésén hozott határozat szerint a tartomány területe „egységes" és „oszthatatlan", hovatartozásáról azonban „népszavazás útján" kell dönteni. A népszavazás elfogadhatatlan volt mind Prága számára, mind pedig az ukrán irányzat képviselői számára egy nyíltan Magyarország-párti és a helyi lakosság körében hosszú idő óta nagy támogatottságot élvező pártelnök-miniszterelnök kezdeményezésében. Az ukrán irányzat képviselői Julian Révai által figyelmeztették Frantisek Chvalkovsky cseh-szlovák külügyminisztert Bródy magyarországi kapcsolataira, miután úgy vélték, hogy köze van a határincidensekhez is, és sérelmezték, hogy nem járt közben azok leállítása érdekében.21

A magyar források is tanúsítják, hogy Bródy népszavazás-követelése beleilleszkedett a München után felerősödött magyarországi propagandába. Többek között megalakult a Ruszinszkóiak Magyarországi Egyesülete, amelyik Igazságot Rákóczi népének feliratú emlék-levelezőlap árusítására és ez ál19 UocunenKO, BonoAWMup: 3wmobí cyTiiiKU uepBiicBux ahíb. JfeMKÍ rionpoomú ne- peőyBaHHH ABrycTi/ma Bonoimma b JlecpopTOBO. 3 apxißiß ByHK-tny-HKBJl- KRE. 1994. Na 1.140-147.

20 Az Autonóm Földműves Szövetség a parlamenti választásokon Kárpátalján 1924- ben a 4. volt a szavazatok 8,4%-ával (1. kommunista párt 39,4%, 2. magyar őslakos párt 11%, 3. szociáldemokrata párt 9,4%), 1925-ben úgyszintén 11,6%-kal (1. kommunista párt 31,2%, 2. agrárpárt 14,2%, 3. magyar pártok szövetsége 11,8%), 1929- ben az ún. Orosz Blokk tagjaként a 2. (1. az agrárpárt és a zsidó demokrata párt szövetsége 29,1%), 1935-ben a Szlovák Néppárttal közösen a 3., több mint 18%-nyi szavazattal (1. kommunista párt 24,4%, 2. agrárpárt 19%). Toxap, i. m. 327-330.

21 Berem, Mracona: Kapnamcbm yKpama. HoKyMenmu u cpaKmu. y*ropoA, BnflaB- hmutbo „Kapnam", 2004. 214-218. A szerzőnek számos publikációja, könyve jelent meg a témában; ez a monográfia, mint a szerző addigi kutatásainak szintetizálása, különösen fontos.

90