1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)

keknek, a boltokban - mind azt egy kassai példa is bizonyítja - pedig jelszóra adták a gondosan becsomagolt magyar nemzeti zászlókat. A bécsi döntés előtti napokban azonban nyílt megmozdulásokra már csak elvétre került sor. Ilyen volt a pozsonyi zsidó fiatalság tüntetése a város Magyarországhoz való csatolása mellett illetve az az október 31-i tornaijai tüntetés, amikor mintegy 100 személy, főleg nők és fiatalok vonultak fel a járási hivatal elé, ahol a ma­gyar himnuszt énekelték és a Trianon revízióját követelték. A demonstrációt a karhatalom csupán a levegőbe lőtt lövésekkel tudta feloszlatni.32 Arról, hogy a bécsi döntés bejelentése milyen érzelmeket és örömöt vál­tott ki az érintett magyar lakosságból, illetve elkeseredést az ott élő csehek- ből és szlovákokból, fölösleges külön ecsetelni. Ez az érzelemnyilvánítás a legtöbb helyen incidensek nélkül zajlott le, hiszen a visszacsatolandó terüle­tek döntő többsége egynyelvű volt, a csehszlovák hatóságok pedig igyekez­tek nem okot adni a konfliktusokra. Az elvétve előforduló incidensek közül az egyik legnagyobbra a Rimaszombat melletti Osgyán községben került sor. Ebben a kishonti faluban miután a budapesti rádió bemondta a bécsi döntés végeredményét a falu lakosságának nagy része, mintegy 4-500 fő az utcára tódult.33 Miután ezt a helyi csendőrőrs parancsnoka észlelte, Rima­szombatból kért utasítást, majd a faluban elszállásolt katonáktól kért segít­séget a közrend helyreállításához. A kivonuló katonák és csendőrök szem­betalálták magukat a katolikus templom irányától az evangélikus templom felé vonuló, magyar himnuszt éneklő és zászlót lobogtató tömeggel. A kato­nai osztagot vezető őrmester felszólította a tömeget, hogy oszoljanak fel, de az nem engedelmeskedett. Ekkor - noha az őrmester parancsba adta kato­náinak, hogy ne használják a fegyverüket - az egyik katona elsütötte fegy­verét, amit további három lövés követett. A tömeg közé irányuló lövések a 45 éves Varga Bálintot a hasán érték és halálosan megsebesítették, a 18 éves Király Gizellát pedig könnyebben megsebesítették. Az osgyánihoz hasonló incidensek - legalább is eddigi kutatásaink ezt mutatják - kivételnek számítottak. A visszacsatolás hírére szinte vala­mennyi érintett településen örömünnep tört ki, kedélyek azonban gyorsan megnyugodtak, illetve a csehszlovák hatalom erőszakos eszközök nélkül is érvényesíteni tudta akaratát. így a következő napokra a magyar zászlók ideiglenesen még visszakerültek a szekrényekbe és ládákba, az utcákon pe­dig katonai járőrök felügyelték a nyugalmat. Igaz, a hatóságok és a hadse­reg hallgatólagos tudomásvétele mellett már megkezdődött a díszkapuk ácsolása. így amikor a Bécsben kijelölt területek átadása megtörtént, az a két ország közötti megállapodások betartása mellett, rendben és incidensek nél­kül zajlott le. Hogy a csehszlovák hadsereg a kivonulás során megőrizhesse 32 SNA, f. KÚ BA, k. 255, é. j. 68793. 33 SNA, f. MV, k. 3, 939/38. Ozd'any - pouzitie zbrane 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom