1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Simon Attila: A szlovákiai magyarok magatartása az első bécsi döntés idején. (Különös tekintettel Gömör, Nógrád és Hont térségére)
Az addig a belpolitikai megoldásokra berendezkedő EMP politikájában a Csehszlovák Köztársaság helyzetében bekövetkezett változások illetve a szudétanémet kisebbség kapcsán szeptemberre kiéleződő válság következtében 1938 szeptemberében jól látható fordulat állt be. Míg a statútumról folytatott tárgyalások kezdetén „csupán" a magyarság sérelmeinek felszámolását és a magyarok teljes egyenjogúsítását kérte a magyar párt, addig a nyár folyamán már a területi autonómia lett a fő jelszó, a müncheni válság napjaiban kiadott nyilatkozatban már azt követelte az EMP, hogy „adassák meg a lehetőség arra, hogy a magyar népcsoport népszavazással dönthesse el, miként kíván elhelyezkedni a középeurópai térben", vagyis a megváltozott helyzetre reagálva immár nyíltan megfogalmazta a határrevízió igényét. Az EMP önálló kezdeményezőképességét azonban jól jellemzi, hogy a nyilatkozat kiadására a magyar kormányzattól kaptak utasítást, Budapestet pedig H. Goring szólította fel arra, hogy végre a magyar kisebbség is hallassa hangját.11 Fel kell azonban figyelni arra is, hogy miközben Berlin azt követeli, hogy a szlovákiai magyarok „Elenlein felhívásához hasonlót intézzenek a cseh kormányhoz" illetve „hogy provokáljanak fegyveres összetűzéseket, sztrájkokat, a behívási parancsnak ne tegyenek eleget, mert csak erős incidensek irányítják a nyugati hatalmak figyelmét a magyar követelésekre," az EMP - feltehetően Budapesttel egyeztetve - ennek egyáltalán nem tesz eleget. A szeptember 17-i nyilatkozat sem tartalmában, sem hangvételében nem hasonlított a Elenlein által pár nappal korábban kiadott nyilatkozatokhoz, hiszen továbbra is a „demokratikus eszközök" alkalmazását hangsúlyozta és határozottan elutasított mindenfajta erőszakot:11 12 nem provokált fegyveres incidenseket, sztrájkokat sőt mint azt a következő napok eseményei bizonyították, még a mozgósítási parancsnak is kötelességtudóan eleget tett. Ugyanazon a napon, vagyis szeptember 17-én, amikor az EMP a fentebb idézett mondatot tartalmazó nyilatkozatot kiadta, a prágai kormányzat rendkívüli intézkedések bevezetéséről döntött - amelyeket azonban korántsem a magyar kisebbség viselkedése, hanem szudétanémet vidéken lejátszódó események illetve Németország fenyegető magatartása váltott ki. Az alkotmányban biztosított szabadságjogok korlátozásával járó intézkedések többek között lehetővé tették, hogy a hatóságok bírósági végzés nélkül házkutatást hajtsanak végre, ellenőrizzék a postai levélforgalmat, s mindenféle indoklás nélkül feloszlathassanak bármiféle gyűlést és összejövetelt. Ezzel összefüggésben a magyarok által lakott régiókban a hatóságok magyar közéleti személyiségek tucatjait internálták azzal a céllal, hogy azokat mintegy túszként tartva biztosítsák a rendet és a nyugalmat Dél-Szlovákiában. Az internáltak számáról pontos adatokkal nem rendelkezünk, ám az, hogy 11 MOL, K-64, 79. cs. 7a. t. 873/res.pol.l938 12 Határozat. SNA, f. KÚ BA, k. 254. 76
