1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Šona Gabzdilová-Olejníková: A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra
gyaljanak. A demarkációs vonal mentén fekvő szlovákiai terület keleti és nyugati részre volt osztva, és katonai irányítás alá tartozott. A katonai vezetés és az összekötő tisztek feladata az volt, hogy tartsák a kapcsolatot a magyar fegyveres erőkkel (helyi megállapodások, közbelépések, vizsgálatok). Kötelességeik közé tartozott továbbá javaslatok kidolgozása az államhatár végleges helyi rendezésére is.23 A demarkációs vonal mentén lakók mindennapi életében meghatározó szerepet játszott a határforgalom szabályozása. Ezért, a hegyivadászezred parancsnoka O. Spaniel, már november 17-én szétküldte a határforgalom átmeneti szabályozását a járási hivataloknak Dobsinára, Negyrőcére és Nyus- tyára. A bevezető rendelkezés értelmében a demarkációs vonal átlépése civil személyek számára csak erre feljogosító engedély alapján volt lehetséges, melyet a csendőrőrsök adtak ki, de csak a legszükségesebb esetekben. A hadsereg tagjai nem kaphattak ilyen iratot. Alkonyaitól pirkadatig (a pontos idő nem volt meghatározva) civilek számára a határátlépés teljesen lehetetlen volt, a csendőrőrsök erre az időszakra engedélyt nem adhattak ki. A kis- határforgalom csak a mezőgazdasági munkák elvégzésére korlátozódhatott, mivel sok helyen a demarkációs vonal kettészelte a mezőgazdasági ingatlanvagyont, így az két ország területére került. Az egyéneknek a határátkelőkön kellett átmenniük, illetve olyan helyeken, melyeket erre a célra az illetékes katonai parancsnokság kijelölt. Az oda- és visszaútnak, az ellenőrzés miatt, ugyanazon az átkelőhelyen kellett megtörténnie. A határövezetben sötétedés után tilos volt elhagyni a község belterületét. A felsorolt korlátozások nem vonatkoztak az orvosi segítségre, egyházi feladatok ellátására és természeti katasztrófák esetére. A szlovák lakosság hangulata a bécsi döntés által sújtott térségben, nem volt optimista. Továbbra is bennük motoszkált az attól való félelem, hogy „a terület felosztásának állapota" nem befejezett, tovább folytatódik. A nyomott légkörre további kedvezőtlen hatással volt a magyar sajtó is. A szlovák állami hivatalok igyekeztek megakadályozni a Magyarországon kiadott időszaki sajtótermékek terjedését. Dél-Szlovákia járási parancsnokai november 15-én kaptak hivatalos levelet az Országos Hivatal Elnökségétől, melyben az, a Törvénytár 300/1920 sz. és a 125/1933 sz. törvényeire hivatkozva, figyelmeztették őket a magyarországi időszaki sajtótermékek behozatalának és terjesztésének tilalmára.24 A bécsi döntés már történelmi esemény, melynek értékelésében a szlovák és a magyar társadalom mindezidáig nem jutott közös álláspontra. Nyilvánvalóan ellentétes véleményt képviselnek a két ország politikai veze23 SA Levoca, pobocka Spisská Nová Vés, f. OÚ Gelnica, prez., k. 61, c. 2654. 24 SA Banská Bystrica, pobocka Rimavská Sobota, f. OÚ Rimavská Sobota, prez., k. 25, c. 1995/1938. 68
