1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Šona Gabzdilová-Olejníková: A bécsi döntés és Dél-Szlovákia, különös tekintettel a Rimaszombati járásra

gyei kisebbség problémáját három hónapon belül az érintett országok, Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország között megkötött egyezmények által kell megoldani.1 Abban az esetben, ha erre nem kerülne sor, a magyar és a lengyel kisebbség sorsáról a Münchenben tárgyaló országok képviselői döntenek.

A Müncheni egyezmény eredményei rövid időn belül Dél-Szlovákia lakossága számára is ismertté váltak. Az egyezmény záradéka a magyar kisebbség tagjaiban reményt keltett arra, hogy helyzetük megváltozik, a szlovákokban pedig aggályokat és a jövőtől való félelmet ébresztett. A Csehszlovákiában fennálló drámai társadalmi és politikai helyzetben a szlovák nemzet tagjainak szemléletét nagyban befolyásolta Cseh- és Morvaország határmenti régióinak megszállása - az első német csapatok már október 1- jén csehszlovák területre léptek és tíz nap leforgása alatt megszállták az egész határvidéket. Dél-Szlovákia lakosságának sorsa az elkövetkező időszakban közvetlenül attól függött, hogy Csehszlovákia és Magyarország képviselői hogyan teljesítik a Müncheni egyezmény Kiegészítő nyilatkozatát.

1938 őszén a lakosság tájékozottsága homlokegyenest ellenkező volt, mint ma. Nemcsak, hogy nemlétezett internet és televíziós hírközlés, de a rádiósugárzás is csak korlátozott mértékben működött. Vidéken a rádió-vevőkészülék ritkaságszámba ment, sőt, használata hatósági engedélyhez volt kötve. A leginkább elterjedt médium az újság volt. Míg a városokban fokozatosan növekedett az olvasói réteg, falun, főleg az alacsony életszínvonalú régiókban, korlátozott volt a hozzáférés az időszaki sajtóhoz. A hírek általában szóban terjedtek, gyakran torzított változatban. Hírközlési, illetve propaganda feladatot töltöttek be a plakátok és egyéb röplapok is, melyek abban az időben nagy népszerűségnek örvendtek.

Az aktuális eseményekről a felsorolt módokon tájékoztatták „1938 forró őszén" is a szlovákokat és a magyarokat a dél-szlovákiai régióban. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy 1938 októbere drámai időszak volt életükben. Ezekben a napokban sorsukról nemzetközi és állampolitikai érdekek döntöttek, míg ők a fejleményeket passzívan tudomásul vették. A nemzetközi illetve államközi szinten zajló eseményekhez való viszonya a Dél-Szlovákiában élő magyar és szlovák lakosságnak természetesen eltérő volt. A magyar kisebbség tagjai örömteljes várakozásban éltek, telve reménnyel, és nem titkolva érzéseiket, örültek, hogy húsz év után újra egy államalakulatban élhetnek az anyanemzetükkel. A szlovákok reménytelenséget, félelmet éreztek, féltették házaikat, vagyonukat, olykor életüket is. Annak a víziója, hogy Csehszlovák Köztársaság területén kívül, Magyarország területén kell élniük, nem töltötte el őket örömmel. A szlovákok nagy részének aggodalmát, főleg 1

1 Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz. 1938. november 2. Dokúménty 1. (1938. September 2. - 1938. november 2.). Martin, Matica slovenská, 2002. 48-49.

60