1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában

gáció harmincnégy oldalon át fejtegetett, ruszinkérdéssel foglalkozó érveit, és a terület továbbra is Csehszlovákiánál maradt.

S bár Telekinek a ruszin nemzeti mozgalomról nem volt nagy véleménye (az szerinte „nem létezett" a háború előtti Magyarországon18), elszórt utalásokból arra következtethetünk, hogy Kárpátalját demonstrációs terepnek tekintette. Nemcsak azért, mert Prága következetesen megtagadta lakóitól az autonómiát, hanem mert a terület és az Alföld vízellátásának összefüggése szerinte bármely külföldi szemlélőnek fel kellett, hogy tűnjön.19 Prinz Gyulával közösen írott földrajzi munkájában pedig hosszasan kitért a kárpáti fairtás és a Tisza vízrendszerének összefüggéseire.20 Ez az érvelés volt kellőképpen „modern", amely hasznos kiegészítője lehetett a magyar revízió történeti, stratégiai, jogi vagy kulturális érveinek.

Kárpátalja Teleki revíziós gondolkodásának egyik sarokköve volt, jóllehet lakossága - miután a túlnyomórészt magyarok lakta déli sávot az első bécsi döntés már visszacsatolta Magyarországhoz - elsöprő többségében nem volt magyar. Minden bizonnyal ő volt az, aki 1938. novembere után úgy vélte: a nagyhatalmakat nem magyar történeti érvek (ezeréves ruszinmagyar együttélés, a csehszlovák kormány által elmulasztott autonómia, a „leghűségesebb nemzet" toposza) fogják a visszacsatolás elfogadására bírni, hanem éppenséggel „modern" gazdasági és politika földrajzi érvek, amelyek korrigálják az etnikai határtervezés egyoldalúságait. A magyar diplomatáknak 1938-1939 fordulóján tehát képzettségüktől rendkívül messzire eső témákkal, a kárpáti fairtás, a Tisza vízhozama, a szikesedés, a karsztosodás problémáival kellett traktálni a brit, lengyel, német, cseh, amerikai és olasz tárgyalópartnereiket.21 A siker nem volt átütő. „Az angol ügyvivő [...] szemmel láthatólag nem értette az általam adott felvilágosításokat [...] nem tudtam vele zöldágra vergődni" - jegyezte fel Vörnle János, a külügyminiszter állandó helyettese, kissé kimerülve a brit tárgyalópartnerével folytatott meddő eszmecserétől. (Jellemző azonban, hogy ugyanerről a tárgyalásról Londonba küldött jelentésében az angol diplomata megértem látszott a problémát.22) Ez az epizód jól illusztrálja Teleki mentalitásában tudomány

18 Teleki, Paul: The Evolution... i. m. 152.

19 Lásd: Cs. Szabó László: Kárpátalja a magyar hazában. In uő.: Haza és nagyvilág. Budapest, Franklin, é. n., 101-102.

20 Prinz Gyula -Teleki Pál gróf: Magyar föld, magyar faj. II. köt. A magyar munka földrajza. Szekszárd, Babits, 1990 (reprint), 100-110., 137-140.

21 Erről ld. Adám Magda (szerk.): Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához (a továbbiakban: DIMK) III. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. 377. sz., 378. sz., 385. sz., 390. sz., 401. sz., 421. sz; Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes (Berlin), R 29829 (microfiche 1525), Magyar memorandum Kárpátaljáról, Berlin, 1939. március 10.

22 DIMK III., 378. sz; The National Archives, (London) Foreign Office 371, vol. 23113, 57-59. f., Gascoigne ügyvivő Kirkpatricknak, Budapest, 1939. március 1.

48