1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában

gáció harmincnégy oldalon át fejtegetett, ruszinkérdéssel foglalkozó érveit, és a terület továbbra is Csehszlovákiánál maradt. S bár Telekinek a ruszin nemzeti mozgalomról nem volt nagy véleménye (az szerinte „nem létezett" a háború előtti Magyarországon18), elszórt utalá­sokból arra következtethetünk, hogy Kárpátalját demonstrációs terepnek te­kintette. Nemcsak azért, mert Prága következetesen megtagadta lakóitól az autonómiát, hanem mert a terület és az Alföld vízellátásának összefüggése szerinte bármely külföldi szemlélőnek fel kellett, hogy tűnjön.19 Prinz Gyu­lával közösen írott földrajzi munkájában pedig hosszasan kitért a kárpáti fa­irtás és a Tisza vízrendszerének összefüggéseire.20 Ez az érvelés volt kellő­képpen „modern", amely hasznos kiegészítője lehetett a magyar revízió tör­téneti, stratégiai, jogi vagy kulturális érveinek. Kárpátalja Teleki revíziós gondolkodásának egyik sarokköve volt, jólle­het lakossága - miután a túlnyomórészt magyarok lakta déli sávot az első bécsi döntés már visszacsatolta Magyarországhoz - elsöprő többségében nem volt magyar. Minden bizonnyal ő volt az, aki 1938. novembere után úgy vélte: a nagyhatalmakat nem magyar történeti érvek (ezeréves ruszin­magyar együttélés, a csehszlovák kormány által elmulasztott autonómia, a „leghűségesebb nemzet" toposza) fogják a visszacsatolás elfogadására bírni, hanem éppenséggel „modern" gazdasági és politika földrajzi érvek, ame­lyek korrigálják az etnikai határtervezés egyoldalúságait. A magyar diplo­matáknak 1938-1939 fordulóján tehát képzettségüktől rendkívül messzire eső témákkal, a kárpáti fairtás, a Tisza vízhozama, a szikesedés, a karsztoso­dás problémáival kellett traktálni a brit, lengyel, német, cseh, amerikai és olasz tárgyalópartnereiket.21 A siker nem volt átütő. „Az angol ügyvivő [...] szemmel láthatólag nem értette az általam adott felvilágosításokat [...] nem tudtam vele zöldágra vergődni" - jegyezte fel Vörnle János, a külügymi­niszter állandó helyettese, kissé kimerülve a brit tárgyalópartnerével folyta­tott meddő eszmecserétől. (Jellemző azonban, hogy ugyanerről a tárgyalás­ról Londonba küldött jelentésében az angol diplomata megértem látszott a problémát.22) Ez az epizód jól illusztrálja Teleki mentalitásában tudomány 18 Teleki, Paul: The Evolution... i. m. 152. 19 Lásd: Cs. Szabó László: Kárpátalja a magyar hazában. In uő.: Haza és nagyvilág. Budapest, Franklin, é. n., 101-102. 20 Prinz Gyula -Teleki Pál gróf: Magyar föld, magyar faj. II. köt. A magyar munka föld­rajza. Szekszárd, Babits, 1990 (reprint), 100-110., 137-140. 21 Erről ld. Adám Magda (szerk.): Diplomáciai iratok Magyarország külpolitikájához (a továb­biakban: DIMK) III. köt. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970. 377. sz., 378. sz., 385. sz., 390. sz., 401. sz., 421. sz; Politisches Archiv des Auswärtigen Amtes (Berlin), R 29829 (microfiche 1525), Magyar memorandum Kárpátaljáról, Berlin, 1939. március 10. 22 DIMK III., 378. sz; The National Archives, (London) Foreign Office 371, vol. 23113, 57-59. f., Gascoigne ügyvivő Kirkpatricknak, Budapest, 1939. március 1. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom