1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Ablonczy Balázs: Teleki Pál az első bécsi döntés időszakában
eszme jegyében - mely csak nyomokban hasonlított a konzervatív politikusok hasonló gondolataira. (Az „egynyelvű és egyszokású" ország esendősé- gére vonatkozó gondolatok egyáltalán nem szerepeltek például benne. Ha Teleki szólt is erről néhanapján, a mögötte rejlő értelmezést egyértelműen elvetette.) Ennek az új állameszmének kellett volna leváltania a dualizmus korának bukott nemzetiségpolitikáját. Az európai nagyhatalmi viszonyok mérlegelése oda vezetett, hogy Teleki már a harmincas évek elején sem gondolkodott integer revízióban - bár az optimális megoldásnak minden bizonnyal azt tartotta volna, mint azt térképe is mutatja. Először a kis példányszámú, de nemzetnevelési elveinek elsődleges célcsoportjául választott öregcserkészek lapjában, a Fiatal Magyarságban pendítette meg, hogy „A mi nemzeti álláspontunk csak a teljes, inté- ger, szentistváni revízió lehet [...]. Tudjuk azonban, hogy Európa rekonstrukciójában nekünk is áldozatokat kell hozni - és le fog kelleni mondani egy és másról, területekről is, amelyekről még önként soha le nem mondottunk. Ezt mondja nekünk politikai józanságunk, mint ősi politikai nemzeté" - állította már 1934-ben.2 Tehát miközben az etnikai alapú revíziót több helyütt is a „mi felfogásunkkal nem egyezőnek" mondotta, reálpolitikusként hajlandó volt szembesülni azzal, hogy az integer revízió nem megvalósítható. Számára egy természetföldrajzi és gazdasági szempontokkal korrigált (megtoldott) határmódosítás volt a kitűzött minimum: ez a felfogása, nyilvános megnyilatkozásai szerint a harmincas évek első felében tisztult le, s ezt képviselte 1938-ban és második miniszterelnöksége idején is. A sorsdöntő év Teleki, mint 1905-1906-ban, 1917-ben, 1938 elején is úgy érezte, hogy a nemzetnek válságos időkben szüksége van rá, s bekapcsolódott az országos politizálásba. Már az év elejéről vannak dokumentumok háttéregyeztetéseiről, majd az év májusában kultuszminiszterként belépett Imrédy Béla kormányába. Sok mindenbe fogott bele, de kevés ideje maradt saját reformjai keresztülvitelére.3 Az európai politika fordulatai úgy hozták, hogy Magyarországnak és a magyar kormánynak nem az oktató-nevelő Telekire, hanem a revízió ideológusára volt szüksége. Az 1938. szeptember 29-én, több hetes nemzetközi feszültség után megszületett müncheni egyezmény függelékében úgy rendelkezett, hogy a Csehszlovákiával szemben támasztott magyar és lengyel kisebbségeket érintő kérdéseket az érdekelt országoknak három hónapon tárgyalásos úton 2 Teleki Pál, gróf: Magyarország és az európai politika. Fiatal Magyarság, 1934. május 8. 3 Programját ld. Papp Antal (szerk.): Teleki Pál országgyűlési beszédei 2. köt. Budapest, Studium, d. n. [1944], 4-43. 43
