1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében

második Cseh-Szlovák Köztársaság mellett.47 Ebben nyilvánvalóan megerősítette őt annak felismerése, hogy a közép-európai térség egyre inkább Hitler által megszabott fejlődési tendenciái előbb-utóbb lehetővé teszik majd számára az önálló szlovák állam létrehozását is.

Tiso személyes megbízottjaként Ján Farkas 1938 októberében Varsóban és Budapesten tájékozódott a két kormánynak az éppen önállósult Szlovákiával kapcsolatos terveiről, álláspontjáról. A Kánya Kálmán külügyminiszterrel lefolytatott konzultáción, amelyen Teleki Pál, Apor, Pataky Tibor és Esterházy János is jelen voltak, a magyar politikusok arra kérték Tiso személyes küldöttjét, hogy Csehszlovákia felbomlása esetén egész Szlovákia csatlakozzék Magyarországhoz.48 A cseh-szlovák viszony átalakítása minden belső konfliktus ellenére a müncheni válság előtt és után olyan belső kompromisszumra vezetett, amely Hitler további lépései nélkül elvben tartósíthatta volna a szlovák autonómia jogintézményét. Tisónak a csehszlovák kormány megbízásából a magyar területi igények ügyében folytatott 1938. októberi berlini tárgyalásain sikerült Hitler jóindulatú támogatását megszereznie Pozsony, Nyitra és Kassa ügyében, ami viszont Németország részéről a Magyarországgal szembeni magatartást, illetve a szlovák kérdésnek az önálló szlovák állam létrehozása irányába mutató politikai irányvonalat erősítette fel.49

Németország kezdettől fogva a csehszlovák kérdés katonai megoldását szorgalmazta. A csehszlovák válság eredeti forgatókönyve azonban számos ok miatt, főként a német katonai körök és a mérsékeltebb vezető külpoliti- kusok számításai, s csak kis részben Magyarország „katonai felkészületlen47 Deák, Ladislav: Viedenská arbitráz. 2. november 1938. - Mníchov pre Slovensko. Bratislava, Veda, 1993,105; Sallai Gergely: Az első bécsi döntés, i. m. 75.

48 A szlovák politikus útról készül rövid emlékeztetőjének tanúsága szerint a magyar kormánytényezők még a müncheni szerződést követően is egész Szlovákia Magyarországhoz kerülését tekintették volna az ideális megoldásnak, Rychlik, Jan: Cesi a Slováci ve 20. století. Cesko-slovenské vzt'ahy 1914-1945. Bratislava, Academic Electronic Press, 1997. 321-322.

49 Hitler az 1938. őszi alternatívát így határozta meg: „42 német hadosztály állt készenlétben a cseh határon, s ezek egy hallatlanul előkészített légibevétéssel együtt nyolc napon belül megsemmisítették volna Csehszlovákiát. Akkor az egész probléma csak annyi lett volna, hogy a kérdést etnográfiailag vagy területileg oldjék-e meg. (...) A döntőbírói ítéletet az etnográfiai megoldás kongruens részeként hozták meg. A Führer megkérte Mussolinit, hogy Münchenben Magyarország és Lengyelország érdekeit képviselje, amit Mussolini meg is tett. De ha Magyarország idejében elszánta volna magát a cselekvésre, akkor a döntés egészen másként alakulhatott volna." Ránki-Pamlényi-Tilkovszky-Juhász (szerk.): A Wilhelmstrasse és Magyarország, i. m. 344.

40