1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés diplomáciai vonatkozásai - Szarka László: Németország szerepe az első bécsi döntés előkészítésében
Berlinnek szembesülnie kellett azzal a ténnyel is, hogy Magyarország nemcsak katonailag nem volt felkészülve a németeket megelőző vagy azzal egyidejű fegyveres támadás megindítására, de politikailag is irreális elképzelésnek bizonyult a történeti alapozású integrális revízió alternatívája. Az érintett szlovákok akarata ellenére, a másik kisantant állam előzetes egyetértését nélkülözve, illetve Lengyelország fokozott szlovákbarát érzékenységét figyelembe véve az Imrédy-kormány egyszerűen nem engedhette meg magának az egykori felső-magyarországi területek egészére kiterjedő revíziót. A Horthy-Magyarország nemzetközi determinációit figyelembe véve - Kárpátalja kivételével - így vált a szomszéd államok mindegyikével szemben fennálló területi igények megfogalmazásában az etnikai alapozású revízió első számú célkijelöléssé.18 A magyar revízió nagyhatalmi támogatottsága Ennek a stratégiának a megvalósításához a meghatározó európai nagyhatalmak támogatásának egyidejű megszerzését tekintette legfontosabb eszköznek. Ilyen értelemben a két világháború közötti időszakban a revíziót kizárólag diplomáciai úton elérendő politikai célként határozták meg. Az etnikai alapozású revíziós követelések természetesen a romániai, csehszlovákiai és jugoszláviai magyar kisebbségekkel kapcsolatos magyar kormányzati politikában folyamatosan jelen voltak. Jóllehet Magyarország igyekezett felhasználni a kisebbségvédelmi rendszer lehetőségeit, de a budapesti kormányok a kisebbségi magyar vezetők számára is egyértelművé tették, hogy optimális megoldásnak a területi revíziót tekintették. A három szinten - történeti, etnikai, területi kritériumok alapján - körvonalazott revíziós eszmény mögött a két világháború közötti közép-európai nemzetállami realitások a gyakorlati kivitelezésben egyre nagyobb akadályokat támasztottak. Az 1918 előtti magyar állam reintegrációja vagy akár a Habsburg- monarchia kereteinek újrateremtése 1920 után éppoly irreális eszmének bizonyult, mint a Habsburg-restaurációja eszméje. Hasonlóképpen nem volt semmilyen érdemi háttere a magyar-szlovák közös állam létrehozásának, de még csak a Magyarországon belüli szlovák autonómia kialakításának sem. Pedig ez a felvidéki revíziós tervezésben jó ideig, sőt egyes vezető magyar politikusoknál egészen 1938-ig meghatározó ideának számított. A magyar diplomácia sokáig nagy súlyt helyezett arra, hogy a magyar kisebbsé18 Csehszlovákia 1918 előtt Magyar Királysághoz tartozó területeire, s azok visszaszerzésére vonatkozóan Teleki Pál, Bethlen István és Gömbös Gyula elképzeléseinek sokfélesége szintén jól tükrözi a felvidéki revíziós célok változékonyságát és bizonytalanságait. Erre vonatkozóan ld. Ablonczy Balázs, Péteri Lóránt és Zeidler Miklós tanulmányait Romsics Ignác (szerk.): Trianon és a magyar politikai gondolkodás, i. m. 24, 35-38, 80-83. 29
