1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
A megkisebbedett szlovákiai területeken6 lezajló szerkezeti változások során, melyekben az állami központosító hatások erőteljesen érvényesültek, a kereskedelmi bankok tekintetében a kisebb tőkeerejű intézetek megszűnését és a pártpolitikai támogatásban részesülő nagybankok (Sedliacka banka, Tatra banka) súlyának növekedését tapasztalhatjuk. A szlovákiai pénzreformra 1939 márciusában került sor, létrejött az önálló jegybank, illetve további specializált pénzügyi szervezeteket hoztak létre.7 A háborús konjunktúra átmenetileg gazdaságélénkítő hatású volt. Az állami gazdaságfejlesztő programok mellett kiemelt szerepet kapott az ari- zálás, tehát a szlovákiai zsidóság vagyonának a kisajátítása. A legnagyobb arizátor maga az állam lett és különböző formákban el is adta ezeket a vagyonokat. A szlovák állam kb. 1,1 milliárd korona értékben „gazdagodott". Szabad teret kapott az ezekkel a javakkal való spekuláció. Az arizálás és az államilag irányított erőszakos racionalizálás, korabeli mérsékelt közgazdász vélemények szerint jelentős gazdasági károkat okozott. A Tiso-féle kormányzat nagy szerepet szánt a hitelszervezetnek és a kereskedelmi bankoknak, legfőképpen a szlovák befolyás elérése érdekében, a zsidó és cseh tőkeérdekeltségek visszaszorításában, felszámolásában. A kormányzati gazdaságpolitika pilléreivé ezeket a szlovák bankokat, illetve a bankkoncentráció folyamán kialakított új tőkeközpontokat kívánták megnyerni. A tőkeközpontokat a bankösszevonásokkal tervezték kialakítani. A szlovák bankrendszer átalakítását döntő mértékben a különböző hazai radikális lobbicsoportok és a német akarat határozta meg. Az újjászervezés koncepcióit politikai és ideológiai érdekek hatották át.8 Az 1939-től tervezett, és tőkeátvitelek formájában 1941-1943 között megvalósuló koncentráció két központjának a Sedliacka bankát és a Tatra bankát választották. Mindkét bank átvette a kisebb belföldi intézeteket és azok fiókjait, alacsonyabb számban a külföldi (immár protektorátusi cseh) intézetek fióknémet gazdasági orientációját károsnak tartotta. Jócsik Lajos: A Közép-Dunameden- ce közgazdasága. Magyar Élet, Budapest 1944. 371-404. 6 A déli területeken kívül 1939. március 15-én Kárpátalja megszállásával Magyarországhoz került a Szobránci járás és Takcsány. Dévény és Ligetfalu 1938-tól Németországhoz tartozott és a német katonai egységek 1939 márciusában a morva-szlovák határövezetben védelmi zónát alakítottak ki, melyben a fegyveripart felügyelték. A Pozsonyt és környékét érintő szlovák-német határvitára lásd Janas, Karol: K problematike hranicnych sporov s Nemeckou rí sou v rokoch 1938-1943 v Bratis- lave a okolí. Bratislava, 2004,16. sz. 121-128. 7 Az 1939-es pénzreformra lásd Kackovicová, Mária: Menővé reformy v 20. storocí. In Ludia, peniaze, banky. Zbomík z konferencie 6-8. novembra 2002. Bratislava, Národ- ná banka Slovenska, 2003. 392. 8 Halion, Ludovít: Expanzia slovenského financného kapitálu v úcastinnych podni- koch v rokoch 1939-1944. Historicky casopis, 2000,1. sz. 75-98. 144
