1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Gaucsík István: A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után
Gaucsík István A határ mint gazdasági probléma. A Pozsonyi I. Takarékbank helyzete az első bécsi döntés után Pozsony legrégebbi pénzintézetének, az 1842-ben német kereskedőpolgárok és magyar birtokosok által alapított Pozsonyi Takarékpénztárnak, mely a második világháború időszakában Bratislavai I. Takarékbank néven működött, az igazgatósága és tisztikara 1941. október 28-án ünnepi ülést tartott.1 A vezetőség és a részvényesek a nyugdíjaztatásukat kérő, illetve a 40 és 25 évnyi szolgálati idejüket lemorzsoló tisztviselők búcsúztatása végett gyűltek össze. Az ülésen Esterházy János, az intézet új és egyben utolsó elnöke tartott ünnepi beszédet. Elnöki tisztjéből kifolyólag nemcsak az ünnepeitekről, hanem a pénzintézet - legalábbis a bank által követendő, illetve a múltban követett - úgymond nemzettámogató és erkölcsközpontú üzletfilozófiájáról is szólt: ,/Úgy érzem, hogy ma kevésbé a búcsúnak fájdalmas érzését helyezzük az első helyre, mint inkább ünnepi érzéseinknek adjunk helyet. Nekünk, magyaroknak a mostani időkben ritkán van alkalmunk ünnepeim. Nem is olyan megszokott ünneplésre gondolok. Egy magyar intézmény kibontakozásának képe és a magyar munka napszámosainak példája lebeg előttem, amidőn öröm és ünneplő érzés tölti el lelkemet. A magyarság határozott nagy értéknyereségét látom abban, hogy ezt a nagy hírű, kiváló régi intézetet most a magyar tőke, a magyar vagyon és a magyar vállalkozási kedv alkotó munkájába, és a magyar érdekek szolgálatába beleilleszthetjük. Ez az intézet mindenkor a nemes pozsonyi tradícióknak volt letéteményese. Ezek a tradíciók nemcsak a kötelességeknek a végső erőkig való pontos és lelkiismeretes teljesítését írják elő, hanem ezek a tradíciók erkölcsi kötelességnek ismerik a hálát is. Annál inkább kell hálát érezni most (...) barátaink 1 A pénzintézet 1920-1931 között Pozsonyi I. Takarékbank néven működött, 1931- ben a cégnevet szlovákosítania kellett (Bratislavai I. Takarékbank). A szövegben a magyar megnevezést használom. A bank történetének monografikus feldolgozása még nem született meg. A történetével foglalkozó régebbi feldolgozásokra lásd Jónás János: Visszapillantás a Pozsonyi Első Takarékpénztár ötven évi működésére 1842- 1891. években. A takarékpénztár kiadása, Pozsony 1892. Az intézmény alapításának századik évfordulójára kiadott emlékkönyv: A 100 éves Bratislavai I. Takarékbank R.T. azelőtt Pozsonyi I. Takarékpénztár, 1842-1942. Pozsony 1942. A bank városi hitelpolitikájával külön tanulmányban foglalkoztam: Gaucsík István: A Pozsonyi I. Takarékbank hitelpolitikája és a városok (1919-1929), Limes, 2004, 4. sz. 59-82. 140
