1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Pékár: Változások Kelet-Szlovákiában az első bécsi döntést követően
ségekkel küzdöttek, amelyeket az államigazgatás nem tudott megoldani. Ennek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy milyen gazdasági, illetve szállítási és kulturális problémákat hozott magával Kassa átadása. A viszonylag nagy méretű sárosi és zempléni régió ugyanis olyan szorosan kötődött a városhoz, hogy annak elvesztése után a régió összeomlása fenyegetett. Az első bécsi döntés után a régióban a legfontosabb feladattá az infrastruktúra kiépítése vált. A bécsi döntést követően a nagyobb településekről csak Eperjesre és Bártfára lehetett eljutni vonattal, az összes többi összeköttetést állami vagy magán autóbuszokkal kellett megvalósítani. Ebből az okból döntöttek az Eperjes - Varannó és az Orló - Podolin vasútvonalak, valamint 40 km közút megépítéséről. Elengedhetetlen volt a Tarca, Ondava és Tapoly34 folyók szabályozása is. Ezek az akciók nem csak közvetlen gazdasági fejlődéshez vezettek, de szociális vetületűk is volt, mivel több ezer munka- lehetőséget jelentettek. Nem kevésbé fontos volt a bécsi döntés gazdaságra gyakorolt negatív hatásának megszüntetése is. A mezőgazdasági termelés veszteségeit nem lehetett teljes mértékben pótolni, részben azonban segíthetett a mezőgazdaság szerkezetváltása és az új lehetőségek keresése.35 Az ipari termelés területén a fa- és élelmiszeripar kiépítését fontolgatták.36 Sajátos, de legalább részben pozitív hatása volt a döntés utáni változásoknak Sáros központjára - Eperjes városára, amely addig háttérbeszorult a fejlettebb Kassa mellett. Eperjes lett Kelet-Szlovákia új központja, ami számos változással és beruházással járt. A város regionális gazdasági, kulturális, politikai és közigazgatási központtá vált.37 Az összes felsorolt problémát, mely létezett már az első köztársaság alatt is és a bécsi döntés által még fokozódott, minél előbb meg kellett oldani. A megoldásokat keresték, javaslatok születtek, de kivitelezésükre már nagyrészt nem volt idő. Megvalósításukat befolyásolta a helyzet 1939. március 14-e utáni megváltozása, de főleg a háború kitörése. Ennek során megmutatkozott a bécsi döntés egyik leginkább negatív hatása - a régió stratégiai megterhelése, hiszen Kelet-Szlovákiát a fekvése és a határ közelsége révén a háborús események és a front átvonulása elsőként és rendkívül intenzíven érintették. 34 Preáov - metropola vychodného Slovenska. Slovak, 1938. november 25. 35 Vychodné Slovensko po úprave novych hraníc. Slovenská sloboda, 1939. február 1. 36 Preáov - metropola vychodného Slovenska. Slovak, 1938. november 25. 37 A fentebb felsoroltakon kívül itt hozták létre pl. a politikai pártok titkárságait, három püspök székelt itt (J. Cársky apostoli adminisztrátor, P. P. Gojdié görög-katolikus püspök és V P. Cobrda az evangélikus egyház keleti kerületének püspöke.) Sőt 1941-ben létrehoztak egy német konzulátust is. 121
