1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Pékár: Változások Kelet-Szlovákiában az első bécsi döntést követően

898 szavazó szavazott, mellette pedig 1 087.17 Sőt a Mezőlaborci járásban a szavazók 62 % volt autonómiaellenes.18

A döntés utáni kiéleződött szlovák-magyar kapcsolatoknak komoly következményei voltak a közbiztonság és az államvédelem területén. A déli területek Magyarországhoz csatolása után elengedhetetlen rendelkezés volt a meglévő csendőrőrsök körzeteinek módosítása, amelyre 1938 novemberében és decemberében került sor.19 Sor került továbbá néhány új, átmeneti csendőrőrs létrehozására is az áthelyezett határsávban. Az eperjesi csendőrparancsnokság körzetében 1938. november 16-án Budamér községben őrsöt hoztak létre, ahová 7 csendőrt vezényeltek. A nagymihályi csendőrparancsnokság körzetében 1938. november 15-én ötfős, átmeneti őrsöket nyitottak Hardicsán, Feketemezőn és Ungpinkócon.20 Közvetlen a bécsi döntést követő időkben az egyes csendőrőrsök az államhatár megsértésének számos esetét észlelték, miközben illetve gyakori volt a 10 kilométeres zónáról szóló a kishatárforgalomra vonatkozó határozatot megsértése is. A vétkesek különböző provokátorok és kémek voltak, ámbár gyakran akadtak közöttük menekültek is, akik a megszállt területek lakosságából kerültek ki, és különféle okokból szöktek volna át Szlovákiába. A konfliktusok elkerülése érdekében, a tömeges bevándorlás megakadályozása és az idegen titkosszolgálat működésének megzavarása céljából 1939 januárjától a demarkációs vonalat átlépő személyekről pontos nyilvántartást vezettek.21 Az elfogott személyek kihallgatása során információkat gyűjtöttek a megszállt területekről is. A hivatalok számára a legértékesebbek a katonai-stratégiai jellegű információk voltak. Ezeket a jelentéseket, ellenőrzés után, 1939 és 1940 fordulóján az épp formálódó Allambiztonsági Központ vette ügyvitelébe.22

A régió közbiztonságáról és rendjéről az Eperjesi Rendőrkapitányságnak kellett gondoskodnia, amely a visszacsatolt Kassáról került ide. Eredetileg 1938. december 1-jén kellett volna megkezdenie a munkát, de helyiséggondok miatt csak egy hónappal később, 1939. január 1-jén kezdett működni.23 A rendőrkapitányság egyik első lépése azon személyek összeírása volt, akik

17 Hangsúlyozni kell, hogy a Bártfai járás településeiről beszélünk. Magában Bártfán az autonómia ellen csak 36 szavazó voksolt (mellette 2 959). [Pazur, Stefan: Barde- jov v období tzv. Slovenského átátu. In: Kokul'a, A. - Lukác, A. - Tajták, L. (zost.): Dejiny Bardejova. Kosice, Vychodoslovenské vyd., 1975. 366-367.

18 Durica, Milan: JozefTiso - slovensky knaz a státnik I. 1887 - 1939. Martin, Matica slo- venská, 1992. 217.

19 SA Preäov, f. Okresné zandárske velitel'stvo (OZV Sabinov), sign. 3 (III.-1937-1942).

20 §A Preäov, f. Hlavné velitel'stvo zandárstva 1939 -1945, Denny rozkaz é. 5 z 23.1.1939.

21 ŐA Preäov, f. OZV Sabinov, sign. 3 (III.-1937-1942).

22 ŐA Preäov, f. Odbocka Ústredne átátnej bezpecnosti (ÚSBO), sign. Mat 15/2.

23 ŐA Preäov pobocka Preäov, f. Mestsky úrad Preäov (MÚ-P), sign. 394/1939. Szintén: Budeme na strázi proti rozvratnym zivlom. Slovenskä sloboda, 1939. január 4.

118