1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban
ún. történelmi országrészekben sem. Az a nézet uralkodik, hogy a magyarok mindent megtesznek azért, hogy elfedjék saját belső válságukat. Azt azonban, tetteikkel, ők maguk idézték elő."33 Annak ellenére, hogy a közép-európai események alakulásában döntő befolyása vitathatatlanul Németországnak volt, érdekövezete növelésének igyekezete motiválta a fasiszta Olaszországot is, amely Magyarországgal szemben hagyományosan jóindulatú volt. Ebben az összefüggésben Ribben- trop német és Ciano olasz külügyminiszterek megbeszéléseinek, melyek 1938. október 28-án, Rómában kezdődtek, komoly következményei lehettek mindkét nagyhatalom álláspontját tekintve a szlovák-magyar határ megállapításának kérdésében. Ahogy azt a Csehszlovák Nemzetiszocialista Párt lapja, az A-Zet című napilap feltüntette, a tárgyalásokon többek között szóba került „Közép- és Kelet-Európa rendezése, az olasz és a német politika összehangolása Európa ezen részében, s az ezzel kapcsolatos kompromisszum a cseh-szlovák-magyar nézeteltérések kérdésében."34 Cikkének végén az A-Zet hangsúlyozta a szóban forgó tárgyalások jelentőségét: „Rib- bentrop mai, római megbeszélésétől várható, hogy nagy jelentősége lesz a magyar-cseh-szlovák vita alakulásában. Különleges figyelmet szentelnek az ottani politikai körök annak, hogy Ciano rögtön, a német külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után, megbeszélésre hívta a magyar nagykövetet, báró Villanit."35 A Novosti napilap híre szerint a magyar fél a párbeszéd befejezésére a következőképpen reagált: „A prágai magyar nagykövet, gróf Wettstein de Westerheim csütörtökön este, 18.30-kor36 meglátogatta Franti- sek Chvalkovsky külügyminisztert és átnyújtotta magyar kormány válaszát az 1938. október 26-án kelt cseh-szlovák jegyzékre. A magyar kormány válaszában tiltakozik az ellen, hogy a cseh-szlovák kormány tegnapi jegyzékében nem helyezkedett pozitív álláspontra a szlovákiai és kárpátaljai kisebbség népszavazásának kérdésében, akik állítólag a referendum elmaradása miatt háborognak. Azt követelik továbbá a magyar válaszban, hogy azt a területet, ahol vitán felüli magyar többség lakik, kivegyék a döntőbíróság hatásköréből. Egyébként a magyar kormány elégtételként tudatosítja, hogy a cseh-szlovák kormányt ugyanúgy, ahogy a magyart, az őszinte és teljes megegyezés elérésének kérése fűti."37 A tárgyalások sikerességnek minimális esélyét tanúsította a szlovák fél vonakodása Dél-Szlovákia városainak, elsősorban Kassának, az átadására. Ahogyan a Slovenská politika megfogalmazta, „M. Cérnák, iskolaügyi mi33 Slovak, 1938. október 29. Népszavazás nem lesz. 34 A-Zet, 1938. október 29. Államfők egyetértése Rómában. 35 Uo. 35 1938. október 27. 37 Novosti, 1938. október 29. A magyarok válasza országunknak. 107
