1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)

Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban

mai napon13 fogadja őt Ribbentrop, külügyminiszter. A megbeszélések tár­gyát a Cseh- és Morvaország területén folyó végleges határmódosítások, va­lamint nevesítve, a szlovák-magyar komáromi tárgyalások, és Kárpátalja te­rületének sorsa képezik."14 A Slovenská politika szerkesztősége megalapozat­lan optimizmussal közölte, hogy „A magyar küldöttség nagy figyelmet szentel szlovák kormányunk orientációjának, és félreérthetetlenül adja tud­tuk hogy nagyon fontos számára, hogy olyan egyezséget kössön velünk, amely minket is és Magyarországot is kielégít, amely nehéz időkben is összhangban van a belpolitikai problémák megoldásával."15 Hogy mennyi­re megalapozatlan volt ez az optimizmus, már a következő napon kiderült. A két küldöttség álláspontjának összeegyeztethetetlensége szükségszerűen a tárgyalások befejezéséhez vezetett, a nélkül, hogy sor került volna a meg­állapodásra. A Slovenská politika a tárgyalások sikertelenségét gyökeresen el­térő hangnemben kommentálta, mint ahogy azok lefolyásáról addig írt: „A magyarok, a Szlovákia és Magyarország közötti új határ kijelölésének tár­gyalásain, kettős játékot kezdtek velünk folytatni: ugyanabban az időben, mikor a komáromi tárgyalásokon megbeszéléseket folytattak velünk a ba­rátságos megegyezésről és a jószomszédi egymás mellett élésről - felfegy­verzett magyar bandák szervezett betörést hajtottak végre a kelet-szlovákiai és kárpátaljai területeken, azzal a szándékkal, hogy riadalmat, zűrzavart és felfordulást keltsenek... E körülmények ismeretében nyilvánvaló, hogy a komáromi tárgyalás nem vezethet megállapodáshoz."16 Egy kelet-szlovákiai regionális periodikum, a Novosti napilap, idézte a hivatalos jelentést, amely szerint „a konferenciáról a magyar küldöttek távoztak, mégpedig azért, mert nem tárgyalhattak tovább a cseh-szlovák feltételek alapján. Ebből lát­szik, hogy Magyarországnak nagyon keveset akartunk adni, és hogy a hely­zet alakulását a mi képviselőink akarata határozta meg. Ez, a budapesti rá­dióban tegnap uralkodó hangulatból is leszűrhető, ahol is a magyarok pa­naszkodtak a világnak, hogy szinte semmit sem akartunk nekik adni."17 „Magyarország abszurd követeléseivel" összehasonlítva a Novosti a szlovák küldöttség ellenjavaslatait „józannak" értékelte, és a szerkesztőség vélemé­nye szerint a szlovák küldöttség tette ezt „a következmények teljes tudatá­ban, hogy tudniillik a magyarok jegyzéket nyújtanak be, amelyben a nagy­hatalmak döntését kérik majd. Mindezek ellenére táborunkban biztos ga­ranciákra támaszkodó optimizmus uralkodik."18 A „biztos garanciákról" 131938. október 13. 14 Slovenská politika, 1938. október 14. Komárom - Prága - Berlin. 15 Uo. Egyezkedés Komáromban. 16 Slovenská politika, 1938. október 15. Komárom: Az egyezkedés - zátonyra futott. 17 Novosti (Slovensky Vychod). 1938. október 15. A Komáromi tárgyalások megszakadtak. 18 Uo. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom