1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Popély Árpád: A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei

6. táblázat: A lakosságcsere etnikai következményei néhány kiválasztott település példáján

Község

A magyar lakosság százalékos aránya

1930

1941

1961

1970

1980

Szemet

99,8

100,0

49,1

49,3

44,0

Úszor

65,8

97,3

49,8

54,6

60,6

Nagypaka

97,0

99,7

48,8

57,3

57,0

Kiskoszmály

75,3

96,1

17,3

17,9

15,2

Újbars

55,9

94,8

15,5

20,8

18,6

Garamlök

77,1

98,3

33,7

33,9

26,5

Felsőszecse

84,5

98,2

37,5

30,4

29,6

Alsószecse

82,4

96,8

19,7

13,4

11,6

Kisóvár

87,3

96,3

24,3

20,3

23,0

Nagysalló

80,6

96,6

40,9

49,9

45,8

Garamszentgyörgy

89,8

99,6

52,5

52,5

46,5

Nemesoroszi

66,8

99,5

51,1

47,1

35,4

Hontfüzesgyarmat

91,8

98,8

47,2

49,0

45,7

Mezőtelkes

88,8

98,4

45,4

47,9

n. a.

Oldalfala

90,1

99,1

42,6

45,0

43,2

Gömörpanyit

93,6

99,1

54,0

51,2

48,9

Perény

71,2

99,2

21,9

27,7

29,4

Az 1970. évi népszámlálás eredményei szerint a magukat magyarnak vallók száma az 1961. évi 518 782-ről 552 006-ra, azaz 33 224 fővel gyarapodott,48 s bár a magyar lakosság össznépességen belüli részaránya 12,4%-ról 12,2%-ra csökkent, ez a 33 ezres növekedés így is meghaladta az 1961-es népszámlálásra épülő népmozgalmi kimutatásokban előre jelzettet. Ennek magyarázata elsősorban abban keresendő, hogy az 1961-ben magukat még mindig szlováknak valló reszlovakizáltak közül ismét több ezren tértek vissza statisztikailag is magyar nemzetiségükhöz.

A népszámlálás településszintű etnikai adatai szintén alátámasztják a magyarság számának alakulásában országos szinten bekövetkezett pozitív változást. Egy-két vegyesen lakott régiótól, illetve településtől eltekintve, amelyekben a magyarok száma és aránya a telepítések következtében már 1961-re rendkívül megcsappant, majd 1970-re tovább csökkent, a magukat magyarnak vallók részaránya a magyar nyelvterület számos községében nőtt, több - általában az 1961-ben még a reszlovakizáció hatása alatt álló, ritkábban a népcsere által érintett - település (pl. Ógyalla, Bagota, Úszor, Nagypaka) pedig ráadásul korábbi magyar többségét is visszaszerezte.

48 Srb i. m., 360. p. 92