1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Popély Árpád: A lakosságcsere területi szempontjai és etnikai következményei
kokkal betelepítendő területen halad át a Párkány és Pozsony közötti, majd Brünnön át Prágába vezető vasúti fővonal. A tervezetnek a ki-, illetve betelepítésre kijelölt mintegy háromszáz község jegyzékét felsoroló mellékletéből kitűnik, hogy az SZTH a magyar többségű dél-szlovákiai területsáv minél hatékonyabb elszlovákosítása céljából nem különálló települések, hanem összefüggő régiók kitelepítésével számolt, hogy ezáltal minél inkább feldarabolja a Pozsony és Nagykapos közötti, akkor még csaknem összefüggő magyar etnikai területet. A legnagyobb figyelemmel a Kisalföld kitelepítését készítette elő, miközben a korábban német és magyar jellegű Pozsony szlovákká válásának bebiztosítása céljából a várost a Mátyusföldön és a Felső-Csallóközön át kiépítendő szlovák hídfővel igyekezett elvágni a magyar nyelvterülettől. A Csallóközben szlovák etnikai folyosókkal, úgynevezett korridorokkal kötötte volna össze a Somorja és Dunaszerdahely, a Dunaszerdahely és Nagyme- gyer, a Nagymegyer és Komárom, valamint a Komárom és Gúta közötti területet oly módon, hogy a színtiszta magyar Csallóközben a magyar lakosság három nyelvszigetre szorult volna vissza. A tervezett szlovák korridor Duna- szerdahelytől keletre egyúttal elágazott volna a Kis-Dunáig ahol csatlakozott volna a szintén szlovákokkal benépesítendő mátyusföldi falvakhoz. A Mátyusföldön a kitelepítés várt volna Szene, Diószeg és Galánta városok, valamint a Vág és Dudvág menti magyar falvak lakosságára egészen Komáromig, miáltal a szlovák etnikai terület a nagysurányi szlovák etnikai beékelődés meghosszabbításával elérhette volna a Kis-Dunát, majd annak mentén továbbhaladva Komáromnál az államhatárt is. Az SZTH tervezete szerint ugyancsak gyakorlatilag kivétel nélkül ki kellett telepíteni a Komárom és Párkány, valamint a Párkány és Léva közötti települések magyar lakosságát, ahol a kitelepítés szintén a szlovák etnikai területnek az államhatárig való kitolását célozta volna. A Kisalföldön kívül a kitelepítés elsősorban Ipolyságot és a város körüli magyar falvak lakosságát, Gömörben a Fülek és Tornaija közötti területet, Kelet-Szlovákiában a Szepsi alatti határ menti településsávot, valamint a Bodrogközt érintette volna. A telepítési szervek szándéka ez utóbbi esetekben a határ menti, általában színtiszta magyar régiók szlovákokkal való betelepítése, s ezáltal a határtól távolabb fekvő magyarlakta területeknek az államhatártól és a magyar nyelvterülettől való elvágása volt. Az SZTH szerint a magyarországi szlovákok jelentkezésének összegyűjtése idején készült tervezet véglegesítésére és pontosítására az áttelepülésre jelentkező szlovákok tényleges számának ismeretében kerülhet sor.27 Csehszlovákiának a lakosságcsere-egyezmény értelmében hat hónap állt rendelkezésére az áttelepítendő szlovákiai magyarok kiválasztására és névjegyzékeik 27 SNA, Reslovakizacná komisia (Reszlovakizációs Bizottság), 49. d. Vymena obyva- tel'stva medzi CSR a Mad'arskom, nástin ideového plánu. 76