1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Gulyás László: A szlovák–magyar lakosságcsere második világháború alatti diplomáciatörténeti előzményei, különös tekintettel Eduard Beneš tevékenységére
Röviddel a fenti cinikus megjegyzés után a szudétanémetekkel való látszólagos kooperációt is beszüntette. Utolsó személyes találkozására Jaksch- sal 1942. december 1-jén került sor,21 majd 1942. december 10-én Benes levelet intézett Jakschhoz (ezt nevezzük decemberi memorandumnak), melynek záró részében így foglalta össze a szudétanémet vezetőkkel folytatott tárgyalásainak tapasztalatait: „9. Megállapítom, hogy az Önök pártjának valamennyi határozata, így az 1942. októberi határozatok is, egészében egyetlen politikai irányvonalat mutatnak, amely a fentebb említett idézetekkel egybeesik. Ennek tartalma és szellemisége lényegében a következő: Nem fogadjuk el, és nem védelmezzük a Köztársaság jogi kontinuitását. A csehszlovák állammal kapcsolatos valamennyi nyilatkozatuk feltételes jellegű, úgyhogy szabad marad az út egy más típusú szabályozás számára is. Soha nem volt világos, hogy az Önök csehszlovák állampolgársága alapvető vagy pusztán időleges tény, mivel Önöknek formálisan csehszlovák útlevelük van, és a brit, valamint az egyéb hatóságok is csehszlovákoknak tekintik Önöket. Az Ön emberei nem érezték és ma sem érzik magukat arra kötelezve, hogy a Csehszlovák Köztársasággal szembeni állampolgári kötelességeiket teljesítsék. És nem csak akkor, amikor nemzetközileg elismerték teljes jogi integritásunkat, hanem még ma is erre az álláspontra helyezkednek, amikor már egy újabb elismerésre került sor. (Lásd az Önök határozatait a katonai szolgálatot illetően.)... De hogy Önök csehszlovákok-e vagy sem, hogy vannak-e még kételyeik az állami hovatartozásukat illetően, és hogy vajon teljes mértékben és feltétel nélkül az ország mellett állnak vagy sem - mindezeket még most sem jelentették ki egyértelműen és világosan. Ez taktika? Vagy bizonytalanság? Vagy inkább határozottság, hogy más megoldások felé nyitva tartsák a kaput? 10. ... Nem hiszem, hogy ez a helyzet még sokáig fenntartható."22 Gyakorlatilag Bene§ arra hivatkozva, hogy a szudétanémetek nem fogadják el az Első Köztársaság jogi kontinuitását, illetve nem lojálisak a csehszlovák államhoz, nyíltan szakított a szudétanémet emigrációval. A szudétanémet-csehszlovák tárgyalások megszakítása után Benes koncepciójában egyre erőteljesebben jelent meg a kisebbségek kitelepítésének forgatókönyve. A kitelepítési gondolat születésének pontos dátumát nem ismerjük, de a jelek arra mutatnak, hogy már igen korán keletkeztek ilyen tervek. 1939 decemberében Franciaországban három német emigráns - Walter Kolarz, Johann Wolfang Brügel és Leopold Goldschimdt - készített egy vitairatot „Le problem du transfert de population. Trois million Sudetes doi21 Memoirs of dr. Eduard Benes. From Munich to New War and New Victory. Boston, 1954,221. p. 22 Az úgynevezett decemberi memorandumot közli Kasza i. m., 8. dokumentum, 44-58. p. 54
