1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények

és magyar iskolákban tanult.69 Nem egy közülük csupán szociális okokból is hajlandó volt költözni, és a nemzeti tudatnak csak töredéke élt bennük. A kö­zösségi elv alapján olyan falvakba helyezték el őket, amelyekből másokat ki­telepítettek, de ahol magyarok is maradtak. Sok áttelepült így magyarországi szlovák környezetéből szlovákiai magyar környezetbe került. Sok elhagyott birtok nagyon rossz, nemegyszer szándékosan tönkretett állapotban volt. Emellett azok a magyar földművesek, akiket Magyaror­szágra költöztettek, lényegesen gazdagabbak voltak, mint a szlovákok. Er­ről a tényről tanúskodik az is, hogy a csere keretében áttelepült magyarok Szlovákiában 109 295 katasztrális hold földet, míg a magyarországi szlová­kok 43 749 katasztrális hold területet hagytak hátra.70 Az 1947. április 17. és május 6. közötti időszakban Magyarországra áttelepített 1 800 család és 6 894 személy 4 204 szarvasmarhát, 1 285 lovat és 3 541 sertést hozott magá­val. Egy család 3-68 vagonban szállította a vagyonát. Magyarországról Szlo­vákiába ebben az időben 1 712 család, 7 757 személy költözött át, családon­ként 1-77 vagonban. Gazdaságaik is szegényesebbek voltak: 121 szarvas- marhát, 518 lovat és 6 583 sertést hoztak.71 A szlovák fél eredménye 37 679 magyarországi szlovák nemzetiségű és 30 637 szlovákiai magyar nemzetiségű lakos áttelepítése volt.72 A kedvezőtlen időjárás miatt 1948. január 1-jétől a lakosságcserét meg­szakították, majd 1948 márciusától - némi nehézségekkel - folytatták egé­szen december 21-ig, amikor végül az utolsó transzport is elment. Az utolsó magyarországi szlovák áttelepülő család 1949. január 1-jén távozott. Az áttelepülők vagyoni és szociális struktúrájával kapcsolatos - fentebb említett - nehézségek miatt a népcserét kétszer kellett megszakítani. Az egyezmény VIII. cikkelye kapcsán sokat vitatkoztak azok elszállításáról, aki­ket az SZNT 33/1945. számú rendeletének 1-4. és 5. §-a alapján a népbírósá­gok ítéltek el. 3 500-an voltak az úgynevezett rezsimisták, akiket az 1948. szeptember 15-ei Okáli-Heltai-féle egyezmény alapján szállítottak át Ma­gyarországra. Ez újból meghatározta a csere napi tempóját, és azt, hogy 1948 végéig az érintett személyek száma nem haladhatja meg a tízezret, va­lamint hogy a lakosságcsere 1948 végéig befejeződik.73 A lakosságcsere 1948-ban ugyan lezárult, de még az ötvenes évek végén is akadtak rendezendő családegyesítési ügyek. A kettészakadt családokban 69 SNA, Szlovák Liga Alapja, 7. kart. Nem jelzett anyag, melyet valószínűleg A. Gra- natier készített. 70 SNA, GT Alap, 522. sz. Az Áttelepítési Bizottság jelentése a Csehszlovákia és Ma­gyarország közötti lakosságcsere befejezéséről. 71 Hlas práce, 1947. május 25. 72 SNA, GT Alap, 522. sz. Az Áttelepítési Hivatal jelentése a Csehszlovákia és Ma­gyarország közötti lakosságcsere befejezéséről. 73 SNA, EH SZNT Alap, 311. kart. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom