1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények

amíg a szlovákiai magyarok üldözése folytatódott. A huzavona hátterében mindenekelőtt a párizsi békekonferencia előkészületei álltak. A csehszlovák félnek az volt az érdeke, hogy a népcsere már a konferencia idejére megvaló­suljon, és ezzel megteremtődjék a teljes szlovákiai magyar kisebbség kitelepí­tésének a feltétele. A magyar fél pedig azt hihette, hogy a konferencia válto­zást hoz a szlovákiai magyarok helyzetében,39 és esetleg olyan határozatokat fogadnak el, amelyek más módon oldják meg a problémát. Ugyanabban az időben, amikor a lakosságcserében érintett magyar nem­zetiségű személyek kijelölésére készültek, megkezdték a reszlovakizációs akció jelentkezési lapjainak begyűjtését is. Némi fejtörést okozott, vajon mi­ként bírálják el azoknak a reszlovakizációs kérelmét, akiket lakosságcserére jelöltek ki. A Megbízottak Testületének 1946. szeptember 24-ei határozata alapján a cserére jelöltek listájáról ki lehetett húzni azokat, akik reszlovaki- zációra jelentkeztek, amennyiben a szlovákiai Áttelepítési Hivatal a Belügy­minisztériummal megegyezve szlovák származásúnak ismerte el őket. Az utasítások értelmében a reszlovakizáltak rendszerint nem lehettek olyanok, akik az úgynevezett áttelepítési térségben éltek, és - átvéve a kommunisták által képviselt nézetet - akik több mint 5 katasztrális hold földdel rendelkez­tek.40 A népcserére kijelölt személyek reszlovakizálását leggyakrabban az Áttelepítési Hivatal munkatársai akadályozták meg, mivel a cserét a gazda­sági egységek (családok) paritásos egyesítése alapján tervezték, s a lista vál­tozása felborította volna a terveket. Mindezek ellenére előfordult, hogy olyanokat is jelöltek cserére, akik kezdeményezték reszlovakizációjukat.41 Tekintettel arra, hogy nagyon gyorsan kellett kijelölni a magyar nemzeti­ségűeket, a szlovák Áttelepítési Hivatal olyan fellebbezési irányelveket dol­gozott ki, melyek alapján bizonyos személyek lekerülhettek a listákról. A névsorok revízióját az elküldött kérelmek alapján az Áttelepítési Hivatal te­rületi hivatalai végezték el. A fellebbezési eljárás minden részlete szigorúan titkos volt, írásos jelentést sem adtak ki róla. Az Áttelepítési Hivatal főleg arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak átadott listákon nem lehe­tett nagy változtatásokat eszközölni, újabb személyek már nem kerülhettek rá. Az Áttelepítési Hivatal mellett működő Fellebbviteli Bizottság 1947. ja­nuár 14-ig 65 mentesítő kérelmet fogadott el42 A Reszlovakizációs Bizottság 1947. január 17-ei döntése alapján elrendelték, hogy nemzetiségről szóló igazolást nem lehet kiadni azon személyeknek, akiket az egyezmény VIII. cikkelye alapján jelöltek ki a lakosságcserére.43 39 Národná obroda, 1946. augusztus 11. 40 SNA, MT EH Alap, mf. II. A 354. 41 SNA, Reszlovakizációs Bizottság Alap, 26-27. kart. 42 SNA, Szlovák Liga Alap, 7. kart.; Reszlovakizációs Bizottság Alap, 51. kart. 43 SNA, Szlovák Liga Alap, 7. kart. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom