1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények

amíg a szlovákiai magyarok üldözése folytatódott. A huzavona hátterében mindenekelőtt a párizsi békekonferencia előkészületei álltak. A csehszlovák félnek az volt az érdeke, hogy a népcsere már a konferencia idejére megvalósuljon, és ezzel megteremtődjék a teljes szlovákiai magyar kisebbség kitelepítésének a feltétele. A magyar fél pedig azt hihette, hogy a konferencia változást hoz a szlovákiai magyarok helyzetében,39 és esetleg olyan határozatokat fogadnak el, amelyek más módon oldják meg a problémát.

Ugyanabban az időben, amikor a lakosságcserében érintett magyar nemzetiségű személyek kijelölésére készültek, megkezdték a reszlovakizációs akció jelentkezési lapjainak begyűjtését is. Némi fejtörést okozott, vajon miként bírálják el azoknak a reszlovakizációs kérelmét, akiket lakosságcserére jelöltek ki. A Megbízottak Testületének 1946. szeptember 24-ei határozata alapján a cserére jelöltek listájáról ki lehetett húzni azokat, akik reszlovaki- zációra jelentkeztek, amennyiben a szlovákiai Áttelepítési Hivatal a Belügyminisztériummal megegyezve szlovák származásúnak ismerte el őket. Az utasítások értelmében a reszlovakizáltak rendszerint nem lehettek olyanok, akik az úgynevezett áttelepítési térségben éltek, és - átvéve a kommunisták által képviselt nézetet - akik több mint 5 katasztrális hold földdel rendelkeztek.40 A népcserére kijelölt személyek reszlovakizálását leggyakrabban az Áttelepítési Hivatal munkatársai akadályozták meg, mivel a cserét a gazdasági egységek (családok) paritásos egyesítése alapján tervezték, s a lista változása felborította volna a terveket. Mindezek ellenére előfordult, hogy olyanokat is jelöltek cserére, akik kezdeményezték reszlovakizációjukat.41

Tekintettel arra, hogy nagyon gyorsan kellett kijelölni a magyar nemzetiségűeket, a szlovák Áttelepítési Hivatal olyan fellebbezési irányelveket dolgozott ki, melyek alapján bizonyos személyek lekerülhettek a listákról. A névsorok revízióját az elküldött kérelmek alapján az Áttelepítési Hivatal területi hivatalai végezték el. A fellebbezési eljárás minden részlete szigorúan titkos volt, írásos jelentést sem adtak ki róla. Az Áttelepítési Hivatal főleg arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormánynak átadott listákon nem lehetett nagy változtatásokat eszközölni, újabb személyek már nem kerülhettek rá. Az Áttelepítési Hivatal mellett működő Fellebbviteli Bizottság 1947. január 14-ig 65 mentesítő kérelmet fogadott el42 A Reszlovakizációs Bizottság 1947. január 17-ei döntése alapján elrendelték, hogy nemzetiségről szóló igazolást nem lehet kiadni azon személyeknek, akiket az egyezmény VIII. cikkelye alapján jelöltek ki a lakosságcserére.43

39 Národná obroda, 1946. augusztus 11.

40 SNA, MT EH Alap, mf. II. A 354.

41 SNA, Reszlovakizációs Bizottság Alap, 26-27. kart.

42 SNA, Szlovák Liga Alap, 7. kart.; Reszlovakizációs Bizottság Alap, 51. kart.

43 SNA, Szlovák Liga Alap, 7. kart.

42