1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?
reagáltak, s már október 5-én kemény fellépést, a polgárok szabad mozgásának korlátozását, a gyülekezési szabadság megvonását, az eddigieknél szigorúbb cenzúrát követeltek. Javasolták az államhatalom azon képviselőinek leváltását, akik határozatlannak és engedékenynek mutatkoztak a magyar lakossággal szemben.25 Sőt, a nemzetvédelmi minisztériumból a belügynek küldött helyzetjelentés egyenesen olyan konklúziót vont le az eseményekből, hogy egyedül egy szigorú katonai rezsim lehet képes Szlovákia területén helyreállítani a rendet. A hadsereg erélyes fellépése is közrejátszott abban, hogy a pozsonyi Tartományi Hivatal október 7-én a közrend helyreállítására szólította fel a dél-szlovákiai járási hivatalokat. Az intézkedéscsomag részeként korlátozták a polgárok szabad mozgását és a vendéglátóhelyek nyitva tartását, megtiltottak minden gyülekezést, nem engedélyezték a nemzeti kisebbségek színeinek és jelképeinek nyilvános használatát. A körlevél arra is felszólította a járások vezetőit, hogy ha szükséges, az erőszak alkalmazásától se riadjanak vissza, lőfegyvereket azonban csak a legszükségesebb esetben használjanak.26 A rendelet hatására a következő napokban a hatóságok valamennyi járásban helyreállították a korábbi állapotokat, megszűntek a demonstrációk, az épületekről pedig lekerültek a magyar nemzeti színek. Ám néhány dél-szlovákiai városban (Komáromban, Kassán, Pozsonyban) a hatóság intézkedései és az MNT nyugalomra intő felhívásai27 ellenére sem nyugodtak meg a kedélyek. A feszültség újabb forrását az október 9-én Komáromban megkezdődött kétoldalú tárgyalások jelentették, amelynek eseményeit nap mint nap izgatott tömegek figyelték a helyszínen és Dél-Szlovákia egész területén. Nyugtalanság honolt Kassán is, ahol október 10-én a gimnazisták az iskola épületére kitűzött szlovák lobogó miatt kivonultak a tanításról, este pedig a premontreiek templománál összeverekedtek a nemzeti himnuszt éneklő magyarok és az azt sérelmező szlovákok.28 Különösen feszült volt a helyzet Po25 Národní archív Ceské republiky (Cseh Köztársaság Nemzeti Levéltára; a továbbiakban: NA (ÍR), PMV-AMV 225, k. 1212, 28442/1938. prez. Stefánik - zpráva o si- tuaci na Zitném ostrove. 26 NA (ÍR, PMV-AMV 225,1045. d., 64204/1938. prez. Udrzovanie verejného kl'udu a poriadku - zvySené bezpecnostné opatrenia. 27 A komáromi tárgyalások idején kiadott felhívásban az MNT arra kérte a magyar lakosságot, hogy tartózkodjon az egyéni kezdeményezésektől, az egyes települések közrendjének fenntartása érdekében pedig alakítson polgárőrségeket. SObA Komárno, OÚ KN, k. 83,1478/1938. prez. 28 SNA, KÚ BA, k. 255, 17551/1938. prez. A kassai Magyar Nemzeti Tanács az incidenssel kapcsolatban másnap kemény hangú nyilatkozatot bocsátott ki, amely a katolikus egyház felelősségét is felvetette: „A tegnap este történtekért elégtételt követelünk! És addig is, amíg a premontreiek templomában történt véres verekedésért az egyházi kiengesztelés (expiatio ecclesiae) meg nem történik, egyetlen 24