1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949

mindössze 0,7, míg az eredetileg kijelöltek esetében 1,9 katasztrális hold volt. Úgy tűnik, a legszegényebbeket deportálták Csehországba. A deportálások átélői ma is keserűen emlékeznek vissza annak emberte­len körülményeire. A módszer arra emlékeztette őket, ahogyan néhány év­vel azelőtt a zsidókat elszállították. A kitelepítések végrehajtása teljesen tör­vénytelen volt: nem kímélték a betegeket és az öregeket sem, noha a 88/1945. számú elnöki dekrétum csak munkaképes férfiakra és nőkre vonatkozott, és nincs szó benne családok elszállításáról, a katonaság, valamint a csendőrség igénybevételéről. Az elszállítottak zöme cselédként dolgozott állami gazdaságokban és nagygazdáknál. Az 1946-1947 telén közmunkára vitt családok, hasonlóan a kommenciós cselédekhez és ellentétben az 1945 őszén elszállított férfiakkal, munkájukért bért és természetbeni juttatást kaptak. Ennek nagysága azon­ban függött a gazdától is, akinél kényszerszerződéssel foglalkoztatták őket. A gútai kény szer közmunkások nagy mennyiségű élő és holt leltárt hagy­tak hátra. Ezekben a napokban elhagyottá vált sok gazdaság, melyeket a belső kolonizáció keretében kívántak szétosztani úgynevezett bizalmiak­nak,23 vagyis azoknak a szlovák nemzetiségű személyeknek, akik hivatalos végzés alapján üzemeltették a közmunkára irányítottak gazdaságait. A már több mint egy éve tervezett magyar-csehszlovák lakosságcsere megvalósítása 1947 tavaszán kezdődött meg. Gútán május 10-én kezdték el kikézbesíteni a SZTHKTH értesítéseit a Magyarországra telepítésről. Voltak, akik megtagadták az átvételét (ilyenkor a kézbesítő otthagyta az értesítést), a legtöbben azonban beletörődéssel vették tudomásul az áttelepítés tényét. Elkezdődött a csomagolás, a nagy útra való készülődés. Az értesítésben kö­zölték a transzport indulásának valószínű időpontját is - két-három hét állt rendelkezésükre az indulásáig. Vajon elég-e néhány hét egy addigi élet fel­számolására, az erőgyűjtéshez, az ismeretlenbe induláshoz? A rokonok és ismerősök segédkeztek. Éjjeleken át folyt a ládák szegelése, a csomagolás. Az első 14 áttelepülő családdal 1947. június 3-án gördült ki a gútai vasút­állomásról az Ma 81/1. számú szállítmány, mely Párkánynál még aznap el­hagyta az ország területét. Magyarországi kirakodóállomása Pitvaros volt. Ez az első és egyetlen gútai áttelepülőket szállító szerelvény, amelyet Gútán raktak be - az áttelepítési bizottság a továbbiakban jobbnak látta autókkal beszállítani az ingóságokat és az állatokat Érsekújvárba, és az ottani vasútál­lomáson bevagonírozni az áttelepülőket. Ugyancsak június 3-án érkezett meg a gútai vasútállomásra a Mezőbe- rényből áttelepülő szlovákokat szállító első, SÍ 81. számú szerelvény. Ez­után naponta indultak a vonatok, s július 4-ig összesen huszonnyolc transzport érkezett Magyarországra. A nagyszigeti és a kisszigeti tanyá­23 SOkA KN, ONV, 218/1947. prez. Február 7-én és március 3-án kelt jelentések. 165

Next

/
Oldalképek
Tartalom