1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - L. Balogh Béni: A csehszlovák–magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyében
1946 őszén újabb egyoldalú szlovák kitelepülésekre került sor: a vegyes bizottság július 4-ei, 8. számú véghatározata módot nyújtott az áttelepülésre jelentkezett és teljesen nincstelen, vagyontalan szlovákok távozására. Ennek lebonyolítása komoly feladatokat rótt a B-listázást amúgy is megszenvedett magyar közigazgatási szervekre. Fontos magyar érdek volt a szlovák jelentkezési ívekben foglalt adatok valódiságának megállapítása, a kitelepülésre jelentkezettek ingó, de főleg ingatlan vagyoni helyzetének a felmérése, az esetleges visszaélések megelőzése. Ezért minden olyan járásban és községben, ahol nagyobb számú kitelepülő volt, úgynevezett munkaközösséget kellett felállítani, amely az áttelepítés zavartalan lebonyolítását, a felvidéki magyar telepesek „fogadtatását, elhelyezését és támogatását intézni fogja".62 A helyi rendészeti szerveknek is megvoltak a feladatai: kötelesek voltak az áttelepülők személyazonosságát megállapítani, kimutatást készíteni róluk, és biztosítaniuk kellett a vasúti szerelvények vagy gépkocsioszlopok kíséretét a berakodó állomástól a határig.63 A konvojok szeptemberben indultak útnak: „... 18-án Komárom, 21-én pedig Somoskőújfalu és Hidasnémeti határállomásokon keresztül előreláthatólag Bánhida, Tatabánya, Felsőgalla, Oroszlány..., Tokod... községekből, továbbá Miskolc, Esztergom, Salgótarján városokból gépkocsioszlopokkal cseh és szlovák nemzetiségű áttelepülők szállíttatnak Csehszlovákia területére... Az ellenőrzést... úgy foganatosítsa, hogy az fegyelmezetten, súrlódások nélkül történjék"64 - jött az utasítás a belügyminisztériumból. Esztergomból szeptember 18-án reggel két „transzportban" indultak az áttelepülő szlovákok. Az esemény nagy nyilvánosságot kapott, népes küldöttség tekintette meg az indulást: képviseltette magát a miniszterelnökség, az áttelepítési kormánybiztosság és a külügyminisztérium sajtóirodája, jelen voltak a budapesti és egyes külföldi lapok tudósítói, akárcsak a Reuters és az Associated Press hírügynökség munkatársai. A Szabad Esztergom című lap így tudósított. „Az első áttelepülés az esztergomi és a bánhidai körzetből történt. Mintegy kettőszázötven teherautó vitte Csehszlovákiába az áttelepülőket a komáromi hídon keresztül. Esztergomból és környékéről 137 személy települt át, akiket 33 autóval szállítottak el... A legnagyobb rendben folyt le az áttelepülés, amelyet a határrendőrség alakulatai biztosítottak. Az esztergomi határrendőrség Márkly Ferenc hadnagy... vezetésével a legpéldásabban működött közre. Udvariassági és védelmi szempontból adta a magyar határrendőrség a kíséretet, s ez a példás magatartás az áttelepítési kormánybiztos legmelegebb elismerését váltotta ki."65 62 KEMÖL, IV. 954., 8108/1946. ikt. sz. 63 KEMÖL, VI. 1., 934/1946. ikt. sz. 64 KEMÖL, VI. 1., 934-12/1946. ikt. sz. 65 Szabad Esztergom, 1946. szeptember 12. 151
