1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - Fehér Csaba: Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez
mény nélkül. A magyar kormány a szűnni nem akaró csehszlovák jogsértések ellen a pozsonyi Megbízotti Hivatal tájékoztatásai alapján 1945 áprilisa és 1946 júliusa között a Szövetséges Ellenőrző Bizottsághoz 184 alkalommal nyújtott be tiltakozó jegyzéket. 1946 áprilisában Nagy Ferenc magyar miniszterelnök kormányküldöttség élén Moszkvába, júniusban pedig az Amerikai Egyesült Államokba és Angliába látogatott. A Magyarországgal kötendő béke előkészítése mellett az újra elcsatolt országrészekben kisebbségbe került magyarság nemzetiségi jogainak garantált visszaadásáról, illetve a csehszlovákiai magyarsággal szemben alkalmazott embertelen bánásmódról, a deportálások és kitelepítések megakadályozásáról tárgyalt.44 A miniszterelnöknek és a magyar diplomáciának annyit sikerült csupán elérnie, hogy 1946 szeptemberében, a párizsi békekonferencián az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia a szovjetekkel ellentétben nem támogatta a csehszlovák külügyi államtitkárnak, Vladimír Clementisnek a valamennyi csehszlovákiai magyar kitelepítésére vonatkozó követelését. 1946. október 19-én dr. Wagner Ferencet fogadta pozsonyi hivatalában dr. Ján Cech, a Szlovák Telepítési Hivatal elnöke. Wagner feladata az lett volna, hogy a csehszlovák-magyar vegyes bizottság, illetve a Jócsik Lajos és Daniel Okáli közti korábbi egyezség alapján átvegye a kitelepítésre kijelölt csehszlovákiai magyarok következő listáját. Wagner azonban közölte, hogy Budapestről telefonon azt az utasítást kapta, hogy ne vegye át a listát. Az elutasító magatartás indokolt volt, mivel a csehszlovák fél az egyezmény ellenére tovább folytatta a vagyonelkobzásokat és deportálásokat. A magyar konzul felvilágosítást kért Cechtől a konfiskálások tárgyában. Cech annak dacára, hogy Wagner konkrét eseteket hozott fel, tagadta, hogy konfiskálták volna azok vagyonát, akik a lakosságcsere-egyezmény V. fejezete alapján szerepeltek a kitelepítendők listáján. A Szlovák Telepítési Hivatal elnöke kifejtette a csehszlovák közvélemény kompromisszum nélküli akaratát a magyarkérdés megoldására. Cech Wagneren keresztül kérte a magyar politikai köröket, hogy mutassanak nagyobb akaratot és kezdjék el a lakosságcsere megvalósítását, hogy az szervezetten, a kölcsönös megértés és a közös munka jegyében valósuljon meg. Wagner erre az álszent megjegyzésre azt válaszolta, hogy hivatala felkészült kötelességének teljesítésére.45 1946. október 22-én dr. Jócsik Lajos magyar áttelepítési kormánybiztos kezdeményezésére Budapesten találkoztak és megbeszéléseket folytattak a csehszlovák-magyar vegyes bizottság tagjai, Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Dániel Okáli csehszlovák kormánybiztos. A megbeszélésen Gyöngyösi kijelentette, hogy Magyarország nem kezdheti el a lakosságcserét addig, amíg ennek nincsenek meg a technikai feltételei, vagyis amíg a vegyes bizottság 44 Izsák - Pölöskei - Romsics - Szerencsés - Urbán i. m., 172. p. 45 Cas, 1946. október 21. 122