1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Fehér Csaba: Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez

gyár nemzetiségűeket, és hogy a csehszlovák hatóságok az elbocsátott magyar nemzetiségű köztisztviselőknek egyetlenegy esetben sem folyósítottak segélyt, továbbá hogy a hivatalnokok és tanárok már 15 hónapja nem kaptak fizetést.33 Wagnerre és a magyar diplomáciára jellemző módon a jegyzék a Csehszlovákiába települt szlovákok és csehek jogainak védelmében is felemeli szavát, miszerint azok nem kapnak azonnal állampolgárságot, hanem az 1946/74-es törvény értelmében nekik kell kérvényezniük, ami szintén ellentétben van az egyezménnyel.34 A Wagner által vezetett Megbízotti Hivatal országos hálózata olyan jól látta el feladatát, hogy a lakosságcsere teljhatalmú csehszlovák kormánybiztosa, Daniel Okáli már 1946. szeptember 21-én megpróbálta rábeszélni Vladimír dementis külügyi államtitkárt, hogy „ennek a szabotőrnek" a helyére diplomáciai indoklással kérjen új magyar megbízottat.35 Okálinak a dr. Wagner Ferenc eltávolítására tett kísérlete nem járt sikerrel.

A csehszlovákiai magyarok deportálását és kitelepítését, valamint a magyarországi szlovákok és a szlovákiai szlovákok, az úgynevezett kolonisták megürült, korábban magyarok által lakott területekre történő betelepítését a nemzetállam megteremtése mellett kezdettől fogva komoly gazdasági érdekek is mozgatták.36 A csehszlovák hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy minél több magyar földet juttassanak szlovák kézbe. A pozsonyi Megbízotti Hivatalba beérkező panaszok nagy része a földbirtokok és más vagyon konfiskálásával függött össze. Egyes kimutatások szerint az úgynevezett betelepítési övezetben, vagyis a magyarlakta területen kb. 148 ezer hektár földet koboztak el.37 Wagner a vagyonelkobzások ügyében többször találkozott a csehszlovák mezőgazdasági és földreformügyi megbízottal, dr. Martin Kvetkóval. 1946. szeptember 24-ei, Kvetko pozsonyi hivatalékat, akik nem voltak hajlandóak megtagadni magyarságukat, kiutasítással fenyegették meg. Egy meg nem valósult terv alapján viszont éppen a reszlovakizáltakat telepítették volna szét Cseh- és Morvaországba. A reszlovakizáció második szakaszát a Megbízottak Testületé 1947. október 3-ai határozata alapján hirdették meg. A reszlovakizáció számos magyar településen komoly ellenállásba ütközött.

33 Szabad Nép, 1946. szeptember 6.

34 Népszava, 1946. szeptember 6.

35 Jelentés... i. m., 22. p.

36 A Csehországba deportált mintegy ötvenezer magyar után 6600 lakóház és közel 3900 hektár termőföld maradt, illetve hátrahagyták szinte minden ingóságukat, amelyeket aztán szlovákok kaptak meg. A közel kilencvenezer kitelepített felvidéki magyar után 15 700 lakóház és 160 ezer hold föld maradt, amit szintén szlovákok vettek birtokba. Meg kell jegyezni, hogy a Magyarországról Csehszlovákiába költözött szlovákok csupán 4 400 lakóházat és 15 ezer hold földet hagytak maguk után. Elmondhatjuk tehát, hogy amíg a csehszlovák hatóságok a módosabb magyar réteget telepítették ki Csehszlovákiából, addig Magyarországról inkább a szegényebb szlovák réteg költözött Csehszlovákiába.

37 Vadkerty i. m., 141. p.

120