1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Fehér Csaba: Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez

program,6 majd Benes elnök kormányprogramra épülő dekrétumai,7 illetve a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletéi8 következtében kisemmizett, meghurcolt, internált,9 végül Csehországba deportált és hontalanná tett csehszlovákiai magyarok politikai, gazdasági, valamint kulturális helyzetének felmérésében és elemzésében. Ezek alapján 1945 novemberében a magyar kormány átfogó jelentést készített „A magyarság helyzete a második Csehszlovákiában" címmel a hazai és a külföldi közvélemény, valamint a győztes nagyhatalmak kormányai részére.10

A csehszlovákiai magyarok elszenvedett jogsérelmeiről és meghurcoltatásairól a magyar kormány és sajtó természetesen folyamatosan tudósította a magyarországi közvéleményt. Dr. Wagner Ferenc, mint a külügyminisztérium csehszlovák szakértője, és mint a Kisgazdapárt tagja, 1945. július 22-én a Kisgazdapárt külügyi osztályának szervezésében tartott előadást a cseh6 A tizenhat fejezetből álló 1945. április 5-ei kassai kormányprogram VIII., XI. és XV. fejezete foglalkozik a magyarkérdéssel, amelyekben megfosztották a magyar és a német lakosságot az állampolgárságtól (VIII.), elkobozták a magyar földbirtokot (XI.) és bezárták az összes magyar iskolát (XV.). A jogfosztó és a magyar lakosság teljes felszámolását célzó intézkedések között szerepelt a magyar lakosság vagyonának állami felügyelet alá helyezése, a magyar közalkalmazottak elbocsátása, a nyugdíj megvonása, a magyar nyelvű egyházi szertartások betiltása és a magyar papság elűzése. A magyar hallgatókat kizárták az egyetemekről, a magyar kulturális szervezeteket és pártokat feloszlatták, vagyonukat elkobozták. Zárolták a magyar bankbetéteket. Betiltották a magyar nyelvhasználatot a közhivatalokban, a magyarokat kártérítés nélkül kilakoltathatták a házaikból. Tiltották a magyar lap- és könyvkiadást, valamint a rádió birtoklását. Magyar nem lehetett vádló és nem indíthatott polgári pert. Magyar embert bármikor, bárhol közmunkára lehetett ítélni.

7 Pl. az 1945/5-ös elnöki dekrétum nemzeti gondnokság alá helyezte a magyar és német vagyont, az 1945/33-as megfosztotta a felvidéki magyarokat csehszlovák állampolgárságuktól, az 1945/43-as elbocsátotta állásából a közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűeket, az 1945/88-as közmunkára ítélt minden magyar nőt 18-tól 45, és minden magyar férfit 16-tól 55 éves korig, az 1945/108-as számú elnöki dekrétum elrendelte minden jogi és magánszemély ingó és ingatlan vagyonának ellenérték nélküli elkobzását.

8 Pl. a Szlovák Nemzeti Tanács (a továbbiakban: SZNT) 1945/45-ös rendelete „megtisztítja" a magyaroktól a szlovákiai közigazgatást, 1945. februári rendelete elkobozza az „ősi szlovák földet" a német és magyar földbirtokosoktól, az 1945/51-es pedig minden magyar egyesületet feloszlat, vagyonát elkobozza.

9 A második világháborús zsidó koncentrációs táborokat idéző internálótábor működött Ligetfaluban, Szereden, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Érsekújvárod, Párkányban, Ipolyságon, Varannóban, Stubnyán, Vihnyepeszerényben, Szent- györgyön és Késmárkon.

10 Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. IV. kötet. Budapest, 2000. 66. p.

115