1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Magdaléna Paríková: Etnokulturális és társadalmi folyamatok Európában a második világháborút követő migrációk tükrében. A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következményei
Magdaléna Paríková Etnokulturális és társadalmi folyamatok Európában a második világháborút követő migrációk tükrében. A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény következményei A második világháborút követő időszakot tömeges migráció jellemezte Kö- zép-Európában, sok százezer ember kényszerült elhagyni eredeti lakóhelyét. A folyamat 1946 és 1948 között érintette azt a szlovák etnicitású lakosságot is, amely a mai Magyarország különböző területein élt, s amelynek ősei több mint kétszázötven évvel ezelőtt népesítették be Magyarország törökpusztította vidékeit. A főként az északi, kevésbé termékeny vármegyékből érkező telepeseket akkor leginkább a jobb minőségű és előnyös feltételekkel (adóelengedéssel) juttatott termőföld csábította. Az is jelentős szerepet játszott döntésükben, hogy az ellenreformáció idején - többségében evangélikusként - így találtak kedvezőbb körülményeket hitük gyakorlásához. Mivel a szlovákságát vállaló és Magyarországon élő lakosság a szlovák etnikum részét képezte - még akkor is, ha az anyanemzettől elválva élt -, Magyarországról való áttelepítésüket hazatérésként értelmezzük. Tesszük ezt annak ellenére, hogy az áttelepítés azoknak a valamikori telepeseknek az utódait érintette, akik a 18. századdal kezdődően népesítették be Magyarország egyes déli részeit. A második világháború után Magyarországról, Jugoszláviából, Bulgáriából és Romániából Csehszlovákiába visszaköltöző szlovák eredetű mígrán- sokat az akkori csehszlovák joggyakorlatban reemigránsoknak nevezték. Ezzel megkülönböztették őket az áttelepülők más csoportjaitól - a repatri- ánsoktól -, akik a második világháború után Európa több országából, pl. Franciaországból, Belgiumból vagy az USA-ból települtek vissza Csehszlovákiába, és 1938 előtt nem voltak csehszlovák állampolgárok.1 A szlovák nemzetiség Magyarországról való kitelepítése a háború utáni csehszlovák politikai elképzelések szerves része volt.1 2 A terv az 1945. évi kassai kormányprogram részét képezte, amelynek egyik fő célja „a csehek és szlovákok nemzetállamának kiépítése". így a kormányprogram, pontosabban 1 Kvéta KoRalková: Reemigrace krajanu jako soucást migracních zmén v Ceskoslovensku po druhé svetővé válce. In: Etnické procesy v pohraniéí éeskych zemí po roce 1945 (Spoleénost a kultúra zv. 2). Etnické procesy 3, Praha, 1986,162-174. p. 2 Dagmar Cierna-Lantayová: Political and Human Aspects of the Repatriation of Slovaks from Hungary. In: Human Affairs, 1992,173-182. p. 105
