Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
79 A személy és vagyon biztonságot tekintve a kalondai rabló- gyilkossági kísérlet esett tudomásomra, sajnos, hogy a társadalom a biztonság azon tökélyére, miszerint hasonló eset soha elő ne forduljon, jutni eddig képes nem volt. A kisebb vétségek, lopások, csak szórványosan mutatkoznak, a közbiztonsági közegek a bűnösök üldözése, s megbüntetésüknek eszközlése körül teljesítik kötelességüket, mulasztás vagy visszaélés jelentve nem volt. Különben a füleki járás sajátságos helyzete és terjedelme, a közbiztonsági közegek némi áthelyezését tette szükségessé, melyek a füleki csendbiztosnak Salgó Tarjánba, s a csendlegények körülmények által panaszolt beosztásának, azonban a megyei pénztár minden terheltetése nélkül foganatba vettem. A közlekedési utak, különösen pedig a községi utak ellen sok alapos panasz emeltetik, a folyó évben egyebet nem tehettem, mint a múltból öröklött rendszertelen állapot korlátái között végrehajtó közegek útján a községeket, határbeli utaik járható karba helyezésére kötelezni, vajon ezen intézkedések a községek erejét, és a helyzet által parancsolt munka mennyiséget tekintve a lehetőségig mindenütt elégtétetett-e? annak megítélése a helyi körülmények behatóbb tanulmányozása mellett lévén lehetséges, de az utaknak járhatósági állapota feletti fogalmak is, egyéni felfogás szerint különbözők lévén, e kérdésnél az eredmény feletti véleményes jelentéstételtől tartózkodom. Bizonyos azonban egy dolog, t. i. az! hogy az addigi rendszertelen eljárás folytatása mellett községi utaink, a közjóiét eme postulatumai, előnyös lendületet nyerni soha sem fognak, - kell, hogy a megye közönsége, a községi utak ügyét, erős marokkal megragadja, és mivel az emberek természetüknél fogva, a közösen intézendő, főleg teherrel járó ügyeknél, az önkény- tes cselekvés terére vajmi ritkán lépnek, a megye közönségére néz a vezérszerep a községi utak készítése s fenntartása körül általánosan érzett közszükség kívánalmát érvényesíteni, és törvényben gyökerező hatalmával ezen közteher viselésére, ereje arányában mindenkit kivétel nélkül kényszeríteni. Az 1871: XVIII t. 122. 123 §§sai kijelelik az irányelvet, a mikénti foganatba vétel a megyei közönség kezében van, mihelyt a községek rendezése tényleg befejeztetett, a községi és vidéki utak miként, s mily arányban, s mely községek erejével való készítése kérdésének igazságos és méltányos, de egyszersmind határozott és rendszeres megoldásához kell nyúlnunk, kétségkívül csak lassan fognak az eredmények mutatkozni, ez azonban annál több ok arra, hogy elődeink mulasztásait, eddigi veszteg helyzetünk elhagyásával, szorgalmas munkálódással lehetőleg pótolni igyekezzünk. A megyei utak készítése és fenntartásának alapját képezi a megyei közmunkaerő, mely ez idő szerint csak kis részben vonatik le természetben, na
