Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
75 des közgyűlés óta elnökileg tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentését következőkben terjesztette elé: „A törvényekben letett szabályok alkalmazása adja meg a különben holt betűkből álló törvényeknek az életet, a 870: 42ik megyerendezési törvény, melynek keretében a törvényhatóságok működésüket a folyó évben megkezdették, eddigelé csak részben nyerhetett gyakorlati alkalmazást, mert annak kiegészítő lánczszemét képező 871. évi XVIII. községi rendezési törvény még végrehajtva megyénkben nincsen, az eddigi tapasztalás pedig minden kétség felett helyezi, hogy a jelenben működő megyei hiányos számmal felállított közigazgatási közegekkel a várakozásoknak megfelelő községi erők segéd működése nélkül mind azon végtelen igényeknek, melyek az ujonczozás, katona nyilvántartás, különféle statistikai kimutatások, árvaösszeírások, adószorgalmazások, községi utak, közmunka összeírások, s egyes előforduló közigazgatási ügyek tekintetében a megyei tisztviselők irányában fenn állanak, oly mértékben megfelelni lehetetlen, mint az, a minden kifogás felett álló közigazgatástól méltán várható. íly körülmények között, ily nehézségekkel küzdve, a megyei tisztikar, távolról sem érezi magát azon kellemes helyzetben, miszerint a közigazgatás tekintetében a közönség óhajtásait kielégítette. Reményét helyezi abban, hogy a községek rendezése, és megyei végrehajtó erő némi szaporítása által, jövőben az igényeknek nagyobb mértékben megfelelhet. Saját működésem körét tekintve gyakran éreztem, hogy töretlen az út melyen elindultam, a múltban fennállott kisgyűlési intézmény kényelmes takarója mögé nem vonulhatva, minden intézkedést, az abból következő személyes felelősség mértékével kellett mérlegelnem, és e téren a törvényt, részrehajlatlan igazságot, méltányosságot szem előtt tartva, gyakoroltam a közönség bizalmából kezembe letett törvényes hatalmat mérséklettel, de egyszersmind elhatározó bátorsággal. Magán, vagy közügyekben midőn küldöttségi eljárások igényeltettek, amennyiben az indítványba hozott ügyeknek megvizsgálása, s elhatározás alá megérlelése, szóval az előmunkálatokkal való felszerelés érdeke a közgyűlésre való várakozást károsnak mutatta, a kiküldés jogát korlátlanul gyakoroltam, azon hitben, hogy a különben is ritkábban előforduló közgyűlések mellett, ezen eljárás csakis az érdekek előnyös kielégítésére vezet. A fegyverengedélyek kiszolgáltatása iránti intézkedés elmellőzte a megyerendezés mellett a közönség figyelmét, a fegyverengedélyezés jogát ez okból eddigelé jóváhagyás reményében magam gyakoroltam olyformán, hogy az ez érdemben beterjesztett kérelmekre a vadászati jogosultság, a személy és vagyonbiztonsági szempontból kívánt fegyver szüksége, a folyamodó erkölcsi s egyéb megbízhatósága felől tudomást szerezve, az engedély
