Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

389 Él bennem az a remény, hogy mindazok, kik bizalmukkal megajándé­koztak, önzetlen törekvésemben el nem hagynak és felelősségterhes, nehéz munkámban, vállvetve támogatni fognak. Ünnepélyesen ígérem, hogy lelkesedéssel fogom szolgálni a város közér­dekét, gyámolítója kívánok lenni mindenkor azoknak, kik bizalommal for­dulnak hozzám. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a mindennapi életet a közigazgatás oly sokféle szállakkal szövi át, hogy ennek folytán nincs polgár, akinek a közigazgatási hatósággal a fennálló törvények, kormányrendeletek és sza­bályokból kifolyó, szükségszerű elintézendő dolga ne volna. Ez az oka annak, hogy a polgárság a helyhatósági közigazgatás vezetőjé­nek és többi közegének, nemcsak hivatali intézkedéseit, de lüktető szívét is legközelebbről és leghatékonyabban érzi. Boldog megelégedésnek, de viszont számos elkeseredésnek is okozója le­hetne jó, vagy rossz helyhatósági közigazgatás. A helyhatósági tisztviselő, ha hivatalának magaslatán áll, ha lelke és szí­ve van, a gondjaira bízott népnek valóságos atyja, míg a hatalomtól elkapa- tott, a nép bajaival nem törődő, átka a polgárságnak. Hány polgártársunk botorkál tudatlanul és tapasztalatlanul abban az ezerszálú szövevényben, amit közigazgatásnak nevezünk s ha tanács kéré­sével elutasításban van része, a helyett, hogy útmutatást nyerne, bizony nem áldás és szeretet, hanem átok és gyűlölet fakad az ily eljárás nyomán. Az imént elmondottakat teljes lelkemből magamévá téve, legfőbb gondom lesz odahatni, hogyha a legszerényebb polgár is kopogtatni fog a városháza kapuján, azt ne remegő kézzel, de abban a biztos tudatban tegye, hogy hiva­talom ajtaja előtte nyitva áll és hogy bennem segítő polgártársra talál. Minden erőmből és hivatalai állásommal járó jogaimnál fogva oda fogok hatni, hogy a város összes alkalmazottai hasonló elbánást tanúsítanak. Mert mindjobban és jobban hangoztatom, hogy a tisztviselők vannak a polgárokért és nem a polgárok a tisztviselőkért. Ezek az alapigazságok szabják meg a községek intézésénél azt a soha szem előtt nem téveszthető irányelveket, melyeknek nemcsak a jogtörvényi igazság, hanem a pártatlanság, méltányosság és gyorsaság jelszavában is szükségszerűleg meg kell nyilvánulni. Részemről ezen jelszavakkal felfegyverkezve nyílt sisakkal, tiszta lélek­kel, szívem egész melegével foglalom el a városi főbírói tisztséget, hogy em­bertársaimat megbecsülve, vallás, személy és rangkülömbség nélkül azok­nak szolgálatára és gyámolítására lehessek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom