Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
32 3. Balassagyarmat, 1867. június 5. Balassagyarmat kérvénye Szontagh Pál1 országgyűlési képviselőhöz a városi hatáskör tárgyában Reményfy József Úr előterjeszti, miként az ország gyűlése legközelebb a törvénykezés felett intézkedést hozandó lévén, ezen választókerület kizárólag pedig városunkat képviselő Szontagh Pál Úrhoz egy kérvényező figyelmeztetés intézendő lenne, melly szerint nevezett képviselő Úr arra indítatnék, hogy Balassagyarmat város, a hasonló közönségeknek úgy bíráskodhatási miként önkormányzati téren nagyobb s illetőleg tágasabb hatáskört kieszközölni törekedjék. Ezen indítvány köztetszéssel elfogadtatván, annak értelmében Szontágh Pál országgyűlési követünkhöz teendő megkereső levelünk kidolgozására s átküldésére, indítványozó Reményfy József1 2, Jeszenszky Danó és Kubányi József Urak kiküldetvén, a megkeresést ekként terjesztették elő: Tekintetes Képviselő Úr! Értésére esett városi közönségünknek, hogy az országgyűlésen a törvénykezési rendszer, s az azzal kapcsolatban álló illetőségi kérdések haladéktalan tárgyalás, s törvényhozási elintézés alá lesznek kerülendők. Ez alkalomból városi közönségünk megbízásából annak nevében, a Tekintetes Úrnak, mint kerületünk Képviselőjének, ha mint hisszük saját nézeteivel ellentétben nem áll, a következő érdeket és ügyet van szerencsénk az országgyűlésen leendő érvényesítés végett pártolásában ajánlani. Balassagyarmat mezőváros 10 ezernyi lélekszámúnál bír.3 A helyi ipar és kereskedés által előidézett forgalom, hova tovább nagyobb mértékben fejlődik s tekintve a heti és országos vásárok mozgalmát, a jogi, rendészeti, s egyéb viszonyoknak olly összege összpontosul a város területén, mellyek nagyobb körű hatósági illetőséget igényelnek. Városunknak értelmiségi osz1 Szontagh Pál (Szécsény, 1820-Horpács, 1904.) A reformkori nemesi ellenzék egyik vezetője. A szabadságharc után bebörtönözték, szabadulása után horpácsi birtokán gazdálkodott. (Ezt vette meg később Mikszáth Kálmán.) 1865-ben Tisza párti képviselő, a balassagyarmati kerület képviselője, 1881-1887 között a képviselőház alelnöke. Később titkos tanácsosi ranggal a főrendiház tagja, Balassagyarmat díszpolgára. Madách Imre bizalmas barátja volt, Mikszáth elbeszélést írt róla (Szontagh Pál kutyái). 2 Reményffy József (Vác, 1817-Balassagyarmat, 1887.) Ügyvéd, a város társadalmának egyik legtevékenyebb személyisége, 1861-től a megyei közéletben is részt vett. Balassagyarmaton 1867 és 1887 között nem volt olyan fontos pozíciót, amit ne birtokolt volna, a bankelnökségtől az iskolaszéki elnökségig. 3 A lakosságszámot eltúlozta a kérvény. Valójában 6500 fő körül volt a mezőváros lélekszáma.
