Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
287 93. Salgótarján, 1903. január 4. A helyi újság beszámolója a salgótarjáni bíróválasztás körüményeiről Reminiscenciák1 a salgótarjáni bíróválasztásról. Már az igaz, hogy vannak előre nem látható, kiszámíthatatlan dolgok a világon, olyanok, amelyek minden félig meddig józan kombinácziót kizárnak; olyanok, amelyek bizonyára előre meg voltak írva a sors könyvében, mert ha nem lettek volna, nem is történhettek volna meg! Ilyen esemény volt, mégpedig a legjavából, a salgótarjáni bíróválasztás! A tény az, hogy Hricsovszky András1 2 urat, a sokféle titulussal ékeskedő és sokféle titulusára büszke magyar férfiszabó mestert egyhangúlag Salgótarján bírájának nyilvánította a füleki járás főszolgabírója, Martonfalvay Gyula úr ő nagysága. Ezen az alapon tehát Hricsovszky úr ő kegyelmessége tényleg Salgótarján nagyközség bírája lett. Ennyi a tagadhatatlan tény, amelyről azt tartják „irányadó köreink", hogy ami történt, az megmásíthatatlan dogma. Mi nem tartozunk ezekhez az „irányadó körökhöz," akikről lesz szerencsénk elmondani a magunk véleményét, aminthogy érzünk magunkban annyi bátorságot arra, hogy elmondjuk a magunk nézetét a lefolyt választásról, akár tetszik az akár nem! Bennünket nem feszélyez egyik úrnak az idegessége sem. Leszámoltunk igazságszeretetükkel s igen jól tudjuk, hogy vannak urak, kik ki nem állhatnak bennünket, mert nem dicsérjük őket agy- ba-főbe. De azt is tudjuk, hogy anyagi áldozat nélkül megtűrnének, sőt szeretnének bennünket, ha őket az emberiség mintaképei gyanánt állítanék föl egy magas emelvényre. De mi nem sokat törődünk azzal, szeretnek-e bennünket, haragszanak-e ránk. Nekünk az pomádé! S ezért, mint a sajtó helybeli képviselői és mint független emberek, elmondjuk, ami a begyünkben van, még akkor is, ha X. Y. avagy Z. mind influenzát kap is dühében, mert kimertük a szájunkat tátni az igazság érdekében. De ne pocsékoljuk tovább a tintát ebben a drága időben az úgynevezett irányadó körökre, még talán el bizakodnának, hogy olyan hosszadalmasan foglalkozunk becses személyükkel! 1 reminiszcencia = szomorkás emlék, visszaemlékezés 2 Hricsovszky András (1859-1942) eme első megválasztása után még kétszer (1910-1918, 1919-1922) volt községi bíró. Működési idejében készült el a menház, a járványkórház, a katolikus olvasókör. Az önkéntes tűzoltótestületnek is ő volt a főparancsnoka.
