Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
278 galmuk hanyatlása folytán előbb nevezett vállalat már több mint egy évtized előtt a pálfalvai üveggyár vállalat pedig az 1895. év folyamán tehát már a SalgóTarjánban és Inászó bánya telepen engedélyezett gyógyszertárak létesítése után, bánya és gyári üzemüket teljesen beszüntették s még ma sem vették újból kezelés alá; de volt idő amidőn a Salgó Tarján nagyközség határában fekvő vasöntöde és gépgyár előbbi tulajdonosai is teljesen beszüntették az egyesült magyar honi üveggyárak palaczkgyára pedig annyira leszállította üzem forgalmát, hogy a rendszerint alkalmazott munkásainak alig 20 %-át foglalkoztatta; az itt elő adottak megdöntik kérvényező azon állítását, mintha Salgó Tarján „nagy forgalmú bánya, gyár és kereskedelmi város, természeténél fogva igen sok, az intelligentiának már magasabb fokán álló lakosokkal bírna; mert bár területén nagy számú munkást foglalkoztató bánya és gyártelepek léteznek sem kereskedelmi, sem egyéb tekintetekben nem hasonlítható Salgó Tarján nagyközség azon városokhoz, illetve nagyközséghez, mellyeknek állandó s többnyire inteligensebb, bármilly csekély betegülés esetén orvosi segélyt s orvosi rendelet folytán a gyógyszertárt is igénybe vevő lakossága van; míg itt a lakosság túlnyomó részét hullámzó, legnagyobb részt a munkásosztályhoz tartozó, s illetve napszámos nép képezi a lakosság intelligensebb osztálya pedig már most is apadóban van, mert a Rimamurány-salgótarjám Vasmű részvénytársaság vezérigazgatóságának Budapestre történt áthelyezésével a központi számvevőség is áthelyeztetvén, a nevezett társaságnak 12-15 tisztviselője s ezek családja ez év folyamán Budapestre részint már elköltözött, részint meg el fog költözni; mellyel a helybeli gyógyszertárak forgalma tetemesen apadni fog. 4. Egy új harmadik gyógyszertárnak Salgó Tarjánban leendő fel állítására nem szolgálhat indokul kérvényezőnek azon indokolása sem, mellyben kimondja, hogy „a most létező gyógyszertárak mindegyike által 3-3 okleveles gyógyszerész volna alkalmazva, mert az itteni gyárak és bányák éjjel is üzembe lévén szükségként kell, hogy a gyógyszertári alkalmazottak felváltva éjjeli szolgálatot tellyesítsenek; de túlzott is kérvényező állítása, mert ezen bizottság s illetve a községi elöljáróság tagjainak közvetlen tudomása szerint a Salgó Tarjánban ez idő szerint létező két gyógyszertár sem egyike, sem másikánál nincs és nem is volt még kettőnél több alkalmazott, mellyek egyike többnyire gyakornoki, a gyógyszertár tulajdonost s illetve az egyik gyógyszertárnái az 1876. évi XIV. törvényczikk 132 §-a értelmében alkalmazott kezelő pedig administrátionalis teendőkkel lévén elfoglalva a gyógyszerek kiszolgáltatásával személyesen általában nem s csak is az esetben foglalkozhatnak kivételesen, ha alkalmazottjaik egyike vagy másika bármi okból akadályozva, vagy helyük üresedésben van; az év különböző szaka
