Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
239 Id. Rácz Rudi Id. Rácz Rudi, 1848-49 tábori zenész, jelenleg első, losonczi zenekarvezető, 1838-ban született SátorAljaUjhelyen, hol atyja akkoriban segédprímása volt Bunkó Ferencznek. Már 10 éves korában, a forradalmi idők kezdetén figyelmet keltett, úgy, hogy Bunkó Ferencz 1849. tavaszán a losonczi nemzetőrökhöz tartozó bandához felvette, s Rudi mint 11 éves kis sípos részt vett a lovasberényi, pákozdi és fehérvári csatákban. Itt a kis Rudi rendkívüli bátorsága igen jó példával hatott a nagyobbakra, kikkel azután, a szabadság- harcz lefolyása után BalassaGyarmatra került, hol egy évig Rigó Jancsi bandájában, mint segéd-prímás működött. Innét újra Losonczra ment, hol atyjával együtt Csonka Jónás bandájába állott be. 3 évi ott működése után bandát alakított 1854-ben. Rácz Rudinak 1860-ban a koritnyiczai fürdőben megfordult Reményi,1 a pompásan eljátszott klasszikus darabjaiért elismerő okiratot adott. Reményinek különösen föltűnt a „Losoncz romlása" czímű nóta, melyet Rácz a nagynevű szerzőtől, Borzó Miskától tanult el. E pompás klasszikus darabnak története most is élénk emlékében van Rácz Rudinak, ki mint 10 éves gyermek Losoncz égésénél a cserkeszek riadójára egy szál hegedűvel a menekülő czigányokkal a szomszédos guszonai erdőbe futott; s itt szemtanúja volt, midőn Borzó Miska nagy keservében megteremtette Losoncz romlását, mely még most is kedvencz darabja a vidékről betévedő nógrádi földbirtokosoknak u. m. Be- niczkyeknek, Szakálloknak, Kubinyiéknak, kik csak odaszólnak Rudinak, ha jókedvük van. Hogy hát, hogy is volt 1849-ben? ... Rudi ilyenkor tudja, hogy Losoncz romlását kívánják hallani. E darabot bemutatta felszólításomra itt Budapesten is, és az ezredéves kiállítás alatt Ős-Budavárában játszott. 1863-ben, midőn Rácz Pali mint obsitos őrmester haza került Olaszországból, Rácz Rudi fogadta fel őt magához, hol eleinte mint czimbalmos, később pedig mint segéd-prímás működött a nagyhírű zenész. 1886-ban, midőn Tátra-Füreden József kir. herczeg a villája fölszentelését tartotta meg, megszólítással tüntette ki Ráczot, kinek neje a híres sági Balogh Jancsinak volt leánya. A kir. herczeg itt elmondatta velük a czigányimádságot, amelyet Rácz Rudinénak az apja szerzett. 1887-ben Natália királyné előtt játszott Tátra-Füreden, s ugyanakkor meghívást kapott a jelenlegi zólyomi főispán, Kiss Miklóstól, véglesi várába, 1 Reményi Ede (1829-1898) hegedűművész a magyar zene lelkes terjesztője Európában és Amerikában. Balassagyarmaton is adott koncertet, a balassagyarmati főbíró, Reményi Károly testvére.
