Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
196 64. Balassagyarmat, 1891. február 22. Újságcikk Balassagyarmat társadalmi állapotáról Balassa-Gyarmat város társadalmi állapota beteg ... Kimondom e szót, mert arra, mint e városnak tíz év óta hű polgára, ki annak érdekeit megvédni, és társadalmi állapotának fokonkénti süllyedését tehetségem szerint megakadályozni kötelességemnek tartom, magamat jogosultnak érzem: de kimondom e szót önzésből, saját érdekemben is, ki a sors és viszonyok hatalmánál fogva polgártársaimmal itt együtt élni és halni kényszerülve vagyok, hogy előhaladott koromat tekintve, netán hátralevő napjaimat kellemessé tehessem. Városunk társadalmi életében nehány év óta oly betegségtünetek mutatkoznak, melyek a közügyekre, és a társadalmi élet minden üdvös mozzanataira nyomasztólag hatnak. Vagyis városunkban sokszor nem történik az, minek történnie kellene, de gyakrabban történi az, minek történnie nem kellett volna. A nem történteket idővel pótolni lehet, de a történtek által netán ejtett sebeket és sérelmeket megbocsátani lehet ugyan, azonban feledni vajmi nehéz. Kérdhetné valaki: hogy mit akarhat a jó Sándor bácsi utolérni ily általános phrázisokkal? Nem phrázis ez édes barátaim! hanem a valóságos fennálló tényekre hivatkozással, rá akarok mutatni azon bajokra, melyek városunkban megakadályozzák egy a haza és a felebaráti szeretet által sugalmazott áldozatkész közérzületnek kifejlését. Hol pedig hiányzik a közérzület, ott annak helyébe lép a minden üdvös törekvést megölő kárhozatos közöny ... Hogy pedig városunkban nincs meg a kellőképpen kifejlett közérzület, de hogy e helyett annál több a közöny, az önző szűkkeblűség s a dissolutionális1 elemek visszataszító, sértő nyilvánulása, annak keserves hatását naponta tapasztalhatjuk. Tényekre hivatkozással akarom bebizonyítani azt, hogy városunk ezen számtalan ellenséges indulatú clique-kre szétszaggatott társadalmában, minden humanistikus - jótékony czélu - közművelődés intézmény hajótörést szenved. Tartsunk egy kis szemlét. Előre bocsátom, hogy városunkban minden társadalmi mozzanat, mondjuk mulatság - legyen az bár jótékony czélu a zártkörűség jellegét viseli magán. Ezen zártkörű mulatságok, bálok, estélyek ismeretesek előttünk. Csak azt nem tudjuk megkülönböztetni valljon ezen mulatságok a divat vagy némelyek részéről a visszatartás szüleményei-e? Azon elkoptatott szokás mondás szerint: ha te vered az én zsidómat, én is verem a tiédet. Megtörténik néha az is, hogy mind a ketten együttesen verik meg zsidójukat, vagy a 1 dissolutionális = bomlasztó
