Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

Ill

23. §. Vásárok, népgyülekeztek, egyháznapok és lakodalmak idején meg- kettőztetett figyelemmel kelletvén őrködni, a községi elöljáróság elegendő víznek készen tartásáról gondoskodni köteles, ugyan akkor az utczán vagy sáto- rokbani szivarozás, födetlen pipábóli dohányzás, gyertya vagy szénneli járká- lás, lőszerekkeli visszaélés, kényszereszközök által is megakadályozandó.

24. §. Ha tűz támad, a gerjedt tüzet azonnal hírül adni mindenki tartozik, s a keletkező tüzet eltitkolni szorosan tiltatik, a közhírül adást illetőleg tűz- riadó, kiáltás, éjjel ajtón, ablakon, kapun való zörgetés által teljesítendő, és jelentés teendő a község elöljáróinál is, kik a harangok rögtöni félreverését eszközleni, és a tűztájékának megjelenését nappal a toronyból kiteendő zászló, éjjel pedig lámpa által tudomásra juttatni kötelezvék.

25. §. A kiütött égések gyors eloltása leginkább a kellően foganatba vett rendeletektől függ, miért hogy víz és tűzoltó szerszámokban hiány ne legyen, az elöljáróság felügyelni tartozik, hogy a kutak és tűzoltó szerek mindig jó karban legyenek, s minden háznál legalább egy létra, csáklya és valamely nagyobb edényben úgy a község lajtjaiban is folytonosan víz tartassák.

26. §. Minden újonnan építendő ház telkén a tulajdonos kutat csináltatni köteles, ezen kívül minden háztulajdonos legalább két kannát vagy vedret beszerezni, és tűzveszély esetében úgy a kútnak mint vízhordó s oltó eszközeinek használatul átengedésére köteles.

Miután a tűzoltó eszközöknek beszerzése a lakosság pénzerejét igénybe veszi, és azoknak megrongálásából a lakosságra kiszámíthatlan kár is hára- molhatik, minden polgárnak kötelességévé tétetik, hogy a tudomásra esendő károkat és rongálásokat tehető kijavítás, és a kipuhatolandó kártevőnek megfenyíthetése tekintetéből rögtön jelentse be.

27. §. Mihelyest a tűz a riadó harangszó, dobolás vagy lárma által közhírül tétetett, minden igás és hámos marha tulajdonosának kötelessége a vízi puskák és lajtok elvitele tekintetéből marháikkal megjelenni, e végből a község elöljárói felügyelni tartoznak, hogy magát valaki ezen kötelesség alul ki ne vonja; magában értetődvén, hogy a kiknek marháik vízi puskák és lajtok- nál nem szükségeltetnek, saját szekereiken vizet hordani köteleztetnek, s nehogy az alkalommal a rendellenes hajtás által a vízhordás akadályoztassák, vagy lehetetlenítessék, a rendre felügyelni, és a lehető összeütközéseket meggátolni az elöljáróság kötelességei közé tartozik, - továbbá a helybeli kovács, lakatos és rézmives mesterek legényeikkel együtt a vízi puskáknak vezetését intézni köteleztetnek.

A kéményseprő, ács, molnár és kőmivesek pedig kézi szerszámaikkal megjelenni és szükséges épületek és kerítések elbontását teljesíteni kötelez-