Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
107 gyobb hiba e az, ha egy bujakóros nő, ki a gyógyításnak ellenszegül, és megszökéssel fenyeget, elzáratik vagy pedig, ha egy illy könnyelmű lény akár tudva, akár nem, jelen esetben már minden esetre tudva - hogy az iszonyú kórt magával hordván, e pusztító betegségnek, és korai halálnak magvát a sűrűn lakó népbe tovább is oltja, - minden felügyelet és gyógyítás nélkül szabadon bocsáttatik? 3or Sérelmes az illy határozat a községre nézve azért is, mert illy eljárások által a községi elöljáróság két ellenkező tűz közé helyeztetvén, nem csoda, ha intézkedéseiben és kötelezettsége teljesítésében megzavartatván, attól kell tartani, hogy erélyessége ez iszonyú kór terjedésének korlátozása körül megtöretik, a község és környéke közegészségügye kárára és veszélyére; de mert a községi elöljáróság tekintélye, ha mielőtt megállapíttatott volna az, valljon vétkes volt-e? már büntettetik, csorbítva van, s illy eljárás gyakorab- bi konok vádaskodásra szolgáltat alkalmat. 4er mert noha az 1871. XVIII. t.cz. 92 §, s illetőleg az 1876. V. tcz. 19 §. értelmében a szolgabírónak jogában áll ugyan a községi elöljáró ellen fegyelmi vizsgálatot elrendelni, s az 1871. XVIII. törvényczikk 94 §. s illetőleg az 1876. V. törvényczikk 21 §. értelmében hivatalától ideiglenesen fel is függeszteni, nem rendeli azonban a hivatkozott törvény, hogy az elöljáró, ki ellen fegyelmi vizsgálat rendeltetik, egyszersmind, s egy idejűleg kivétel nélkül fel is függesztessék hivatalától, - a felfüggesztés tehát a vizsgálatot el- rendelőnek belátásától függ és pedig súlyos vétség elkövetésénél alkalmazható; annál is inkább mellőztethetett volna a felfüggesztés alkalmazása illy körülmények között, s különösen egy orvos elleni fegyelmi vizsgálat elrendelésénél, miután a közegészségügy az, melly felett leg inkább őrködni kell, s tudva levő dolog az, hogy egy orvos nem olly könnyen helyettesíthető, különösen ideiglenes minőségben. 5ör A községi bíró ellen 50 forint bírság szabatott ki, mielőtt megtartatott volna a vizsgálat, s kiderült volna váljon vétkes e? s milly mérvben? csekélyebb vagy súlyosabb-e a vétség, mellyért bírságolandó lehetne, holott az 1876. évi V. törvényczikk 23. §. a) pontja értelmében kis és nagyközségben a vétkes elöljáró 25 forint, s csak a b) pont értelmében 25 forinttól 500 forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető, - a 24. § azonban világosan rendeli, hogy a szolgabíró csak a 23 § a) pontjában megszabott bírságot alkalmazhatja, - ebből is kiderül a végzésnek téves és törvényellenes volta. Utasíttatik községi jegyző, hogy a fellebbezést ezen indoklással, - s a vizsgálat mielőbbi megejtését kérelmezve szerkessze, s kellőleg alá íratva a törvényes határidőn belül beterjessze.
